Az osztrák politikát az indokolja, hogy más országokban alacsonyabbak a megélhetési költségek - mondta a családügyi miniszter.
HIRDETÉSVisszautasította az osztrák kormány az Európai Unió arra vonatkozó bírálatát, hogy Ausztriában másképpen számítják az országban dolgozó uniós polgárok családi ellátásait és adókedvezményeit, ha a gyerekeik külföldön élnek.
Az Európai Bizottság január végén indított kötelezettségszegési eljárást a vitatott törvény miatt.A közösségi jog tiltja ugyanis, hogy az EU valamely országa csökkentse a joghatósága alatt biztosított személyeknek járó pénzbeli ellátásokat pusztán azért, mert ők vagy a családtagjaik másik tagállamban laknak, ahogyan az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is.
„Egységes piacunk alapja a méltányosság és az egyenlő bánásmód. Az EU-ban nincsenek másodrendű munkavállalók. Ha az utazó munkavállalók ugyanúgy járulnak hozzá a szociális biztonsági rendszerhez, mint a helyi munkavállalók, akkor ugyanolyan ellátásokat kell kapniuk, még abban az esetben is, ha gyermekeik külföldön élnek. Az EU-ban nincsenek másodrendű gyermekek" - idézte az Európai Bizottság indoklásában Marianne Thyssent, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztost.
Juliane Bogner-Strauss családügyi miniszter az ORF rádiónak kedden elmondta, hogy az Európai Bizottság január végén érkezett hivatalos felszólító levelére hétfőn elküldte a válaszlevelet, és ebben újra világossá tette: az osztrák politikát az indokolja, hogy más országokban alacsonyabbak a megélhetési költségek.
Az Ausztriában dolgozó magyarok a legnagyobb vesztesei a változtatásnak
Január elsejétől az Ausztriában munkát vállaló uniós polgárok nem ott élő gyermekei után a családi ellátás és a személyijövedelemadó-kedvezmény összegét az osztrák hatóságok a munkavállaló hazájában érvényes árszínvonal alapján állapítják meg. Az Ausztriában dolgozó magyaroknak például csak a "rendes" családi pótlék nagyjából 56 százalékát fizetik ki a Magyarországon élő gyerekeik után. Az Index korábbi cikkéből kiderül, hogy még így is gyerekenként csaknem 10 000 forinttal többet kapnak az osztrák államtól, mint a magyar családi pótlék összege.
Tavaly decemberi állás szerint 38 700 magyar állampolgárságú gyerek után fizeti a 121 eurós családi pótlékot az osztrák államkassza (ez a legmagasabb szám, másodikok a szlovákok nagyjából 27 ezer gyerekkel, majd a románok és lengyelek 14-15 ezerrel).
Ausztriában nagy arányban alkalmaznak kelet-európai munkaerőt számos szektorban, különösen az egészségügyben és az építőiparban. 2016-ban az osztrák állam 273 millió eurót utalt át más uniós tagállamokba, illetve az Európai Gazdasági Térség országaiba 132 ezer gyermek után járó családtámogatási juttatás formájában.
Egy újabb levélváltás után az EU Bírósága elé is kerülhet az ügy
Ha az Európai Bizottság nem tartja elegendőnek a hétfői válaszlevelet, akkor felszólíthatja az osztrák kormányt, hogy két hónapon belül fogalmazzon meg egy alaposabban megindokolt állásfoglalást az ügyben. Ha Ausztria továbbra is ragaszkodna a családi ellátások országok szerint különböző számításához, az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti a kérdést. Ebben az esetben a luxemburgi székhelyű testület bírái dönthetik el, hogy elfogadható érv-e, hogy egyes tagállamokban alacsonyabbak a megélhetési költségek.