Az MTA kutatóintézetei egyetemekkel és magánintézetekkel versenghetének azért a 20 milliárd forintért, ami a költségvetési törvény szerint kizárólag nekik jár.
A villanyszámlájukért küzdenek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei. Palkovics László miniszter kizárólag pályázati alapra helyezné az intézetek finanszírozását, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium még a dologi költségeik, azaz például az áramdíj fedezetét is a pályázati források közé rendelte. Az Euronews kérdésére a kormány képviselője ezt törvényesnek nevezte.
- Az Akadémia a saját finanszírozását, ami az intézményi alapfinanszírozás, az ő esetében villanyszámla is, azt megkapja - mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. - A vita nem erről folyik, hanem a különböző kutatási pénzekről, amelyeket a kutatóhálózatok és más akadémiai intézmények kaptak. Az Akadémia költségvetése ettől elkülönül.
Vagyis a kabinet szerint - ha a példánál maradunk - az MTA Széchenyi István téri főépületében az államnak ki kell fizetnie a villanyszámlát, a ferencvárosi Humán Tudományok Kutatóházában viszont csak akkor, ha az ott működő kutatóintézeteknek egymindmáig ismeretlen testület megítéli a pénzt a tevékenységére. Az akadémiai dolgozók szerint viszont a jogszabályok nem így szólnak.
- Az Akadémiáról szóló törvény kimondja, hogy a kutatóhálózat a Magyar Tudományos Akadémia elválaszthatatlan részét képezi - jelentette ki Szilágyi Emese, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik képviselője. - Ez azt jelenti, hogy a kutatóhálózatnak járó pénzt át kell utalni a kutatóhálózat számlájára. Ez a 2019. évi költségvetési törvény szerint 20,1 milliárd forint. Ezt nem kaptuk meg, ezt az alapfinanszírozást az Innovációs és Technológiai Minisztérium visszatartja, ami egyértelműen azt jelenti, hogy az ITM nem hajtja végre a költségvetési törvényt.
Már ez a forráselvonás is demonstrációkat váltott ki, de a tét persze nagyobb, mint csupán a villanyszámla. Sajtóértesülések alapján a miniszter teljesen elszakítaná az Akadémiától a jelenlegi kutatóhálózatot, amely állami finanszírozás nélkül aligha képes fennmaradni. Közben már megkezdődött az új, kormányközeli kutatóintézetek megalapítása. Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének akár százmilliárd eurós kutatási, fejlesztési és innovációs támogatási pénzeire így már ezek pályázhatnának majd.
Az akadémiai dolgozók és támogatóik kedden az Akadémia köré vont élőlánccal tiltakoznak.