Hirdetés

Újra béremelésért sztrájkoltak Franciaországban miközben a kormány a 2027-es költségvetéssel küzd

A videó betöltése
Nagy diáktömeg gyűlik össze tüntetésre, amely a párizsi oktatási támogatások növelését követeli 2026. november 10-én, kedden. (
Nagy diáktömeg gyűlik össze tüntetésre, amely a párizsi oktatási támogatások növelését követeli 2026. november 10-én, kedden. ( -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Estelle Nilsson-Julien
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A keddi tüntetések előtt a szakszervezetek tárgyaltak Sébastien Lecornu miniszterelnökkel, de továbbra is általános béremelést követelnek.

Franciaországban újabb jelentős tiltakozónap zajlott egy országos sztrájk részeként, amelyet béremelést követelő közszféra-dolgozók vezetnek, miközben a kormány igyekszik enyhíteni a feszültséget, de a megmozdulások továbbra is felkavarják az országot.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mindez akkor történik, amikor Franciaország feszített pénzügyi helyzetben igyekszik elfogadni a 2027-es költségvetést, alig nyolc héttel azután, hogy szeptember közepén társadalmi nyugtalanság robbant ki az iskolai körülmények miatti diákfelháborodás közepette.

A mozgalom azóta kiszélesedett, és már az életszínvonal-válságot és az emelkedő üzemanyagárakat is célba veszi. A keddi megmozdulások a Sebastien Lecornu miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követték, amelyek a szakszervezetek számára elégedetlenséggel zárultak, így továbbra is az általános béremelésért küzdenek.

A kormány a szakszervezeti követelések egy részének teljesítése érdekében bejelentette, hogy további nyolc indexponttal emeli a legalacsonyabban fizetett közszféra-dolgozók bérét. Emellett előrehozta a nemzeti minimálbér emelését, amely így már december 1-jétől életbe lép, az inflációra reagálva.

Ennek ellenére a kormány a tervezett költségvetésben immár negyedik egymást követő évben zárja ki az általános béremelés lehetőségét, az ország pénzügyi helyzetére hivatkozva, miközben nő a költségvetési hiány és az államadósság.

Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan, szerintük 2017 óta a közszolgák vásárlóereje 16 százalékkal csökkent, ami miatt egyre több közalkalmazott kerül a minimálbér közelébe az inflációs környezetben.

A francia belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt hetekben csökkent a részvétel a demonstrációkon.

A tüntetések nagyrészt békések voltak, ugyanakkor előfordultak szélsőséges erőszakcselekmények is, köztük újságírók és rendőrök elleni támadások, középületek elleni akciók, valamint petárdák használata.

Eközben a rendőri erőket azzal vádolják, hogy aránytalan eszközöket vetnek be a demonstrációk leverésére, ami számos vizsgálatot indított az állítólagos rendőri visszaélések ügyében.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

A szélsőjobboldali Éric Zemmour bejelentette indulását a francia elnökválasztáson

Életbe lépett a téli kilakoltatási moratórium Franciaországban, a gázt és az áramot is biztosítani kell

„Már mindenki egyetért velünk Franciaországban”: Marine Le Pen erőskezű kormányzást ígért a kampánynyitón