rendkívüli hír

rendkívüli hír

Jogos volt-e az Audi dolgozóinak követelése?

Jogos volt-e az Audi dolgozóinak követelése?
Szerzői jogok
MTI/Krizsán Csaba
Betűméret Aa Aa

A szerdán véget ért győri Audi-sztrájk ráirányította a figyelmet a kelet-európai gazdaságokban zajló bérnyomásra, miközben a régió évekig az olcsó, jól képzett munkaerejével vonzotta magához a külföldi tőkét.

Sokan bírálták a szakszervezeteket, mondván, hogy a gyárban dolgozók jóval a magyar átlag fölött keresnek, csakhogy a dolgozók régiós viszonylatban gondolkoztak, mérlegelve az Audit is magába foglaló Volkswagen cégcsoport nyereségét.

A cégcsoport pozsonyi dolgozói 2017-ben sztrájkoltak magasabb fizetésekért, ugyanis kevesellték az 1800 eurós átlagbért, ami ekkor a magyarországi üzemekben 1060 euró volt.

Az Eurostat adatai alapján nemcsak a régióban, de az egész kontinensen a magyar autóipari dolgozók kapják a legkisebb fizetést, ahhoz viszonyítva, hogy mennyi hozzáadott értéket állítanak elő. Az adatok 2016-osak, de az arányok azóta jelentősen nem változtak.

Az Audi reakciója persze jogos, amikor azt mondja, hogy ezek a számok csalhatnak, mert a hozzáadott érték attól is függ, milyen belső elszámolóárakat használnak a vállalatok közötti árumozgások során. Ezt pedig meghatározza, hogy hol alacsonyabbak az adók. Ezért a német anyacég hozzáadott értékének egy része a magyarországi számokat növelheti. Ez viszont még mindig nem indok arra, hogy az egész régióban a magyar fizetések legyenek a legalacsonyabbak a cégcsoportnál.

Az egyhetes sztrájkkal a győri gyár dolgozói azt érték el, hogy 18 százalékkal emeljék a fizetésüket, és havonta legalább egy szabad hétvégéjük legyen.