NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Eurócsoport-elnök: "A változás éve jön, de a folytonosság jegyében"

 Eurócsoport-elnök: "A változás éve jön, de a folytonosság jegyében"
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Mario Centeno Görögországról, az euróövezet gazdaságának jelen állapotáról és a 2019-es év kilátásairól, brexitről és EP-választásokról beszélt az Euronews-nak adott exkluzív interjújában.

Miközben az Európai Unió az euró születésének 20. évfordulóját ünnepli, az Euronews az eurócsoport első emberével találkozott Strasbourgban, ahol az euróövezet gazdaságának jelen állapotáról és a 2019-es év kilátásairól beszélgettek: hiszen az idei év a brexit és a megjósolhatatlan kimenetelű EP-választások éve lesz.

HIRDETÉS

Az eurócsoport elnöke, a portugál politikus, Mario Centeno a Global Conversation stábjának adott interjút.

Euronews: - Egy éve vette át az eurócsport vezetését. Mi volt a legemlékezetesebb az Ön számára ez alatt az egy év alatt?

Mario Centeno: - Két nagy feladatunk volt az egy év alatt: megegyezést tető alá hozni az euró reformjáról a decemberi csúcstalálkozón – ez egy rendkívül impresszív reform kellett, hogy legyen. Illetve nekünk kellett lezárni a Görögországnak folyósított kölcsön harmadik fejezetét. Augusztus 20-a nagyon fontos dátum volt az eurózóna számára, hiszen a kölcsön véget ért, így az első őszi találkozónkon, szeptemberben hosszú idő után már a kölcsönprogram léte nélkül találkoztunk.

EN: - Mennyire volt jelentős esemény, hogy olyan sok év után Görögország végre kiléphetett a hitelpiacra?

MC: - Mindenkinek nagyon fontos momentum volt, de a legfontosabb mégis a görögöknek. Nyolc év alatt három program, reformok sokasága, nagyon szigorú intézkedések, amelyeket a növekedés és a szociális kohézió érdekében elvártunk. Még mindig sok a tennivaló, de Görögország végre saját maga kezeli a problémáit. Nincs több beavatkozás, ez nagyon fontos.

EN: -Ahogy már mondtuk, Görögország a legeslegutolsó állam, amely befejezte a gazdasági kiigazítási programot. Milyen fázisban van most? Még a magára találás időszakában, vagy a dinamikus fejlődésében?

MC: - Leginkább a növekedési csúcsnak számító 2017-es időszak utáni fázisnak mondanám. Ez nagyon intenzív fejlődési időszak volt, minden ország növekedése szempontjából. Minden tagállam gazdasága 1,5 százalékkal nőtt. 2018-ban ez a folyamat egy kissé lelassult, kockázatok, bizonytalanságok jelentek meg, ami teljesen normális a gazdaságban, tehát pánikra nincs ok. De ami nagyon jó az eurózóna szempontjából, hogy a legjobb mutatókkal vannak segítségünkre ezeknek az ingadozásoknak a kezelésében. A majdnem legkiegyensúlyozottabb költségvetése az övezetnek van, jókora megtakarítás (a GDP 3 százaléka feletti), a legjelentősebb koordinációs mechanizmus… Ezek mind-mind nagyon jó hírek számunkra a jövőben adódó kihívások szempontjából. 2018-ban ugyan lassult a 2017-ben megtapasztalt növekedés, de a befektetési ráta legfrissebb összesítései azt mutatják, hogy a befektetések nőttek, és ez a szint közelít a válság előtti szinthez.

EN: - Ha a 2019-es évet nézzük, mint az eurózóna számára fontos évet, mennyire lehet döntő a brexit hatása?

MC: - Az egésznek a lényege a strukturális csiszolódás. Mindenki számára időbe fog telni alkalmazkodni a helyzethez, a családoktól a vállalatokig. Ráadásul a hatása országról országra más. A leginkább érintett természetesen Írország lesz, és Hollandia. De az EU összes tagállamának alkalmazkodnia kell majd - legfőképpen pedig az Egyesült Királyságnak.

EN: - Ha a kereskedelmi feszültségből származó kockázatokat nézzük: mennyire fontosak ezek a gazdaságra nézve?

MC: - Ha visszamegyünk az időben hat hónapot, ezek a kereskedelmi feszültségek sokkal többet szerepeltek a hírekben. Szerencsére a politikai döntéshozók összeültek, egyeztettek, és ezek a találkozók az elmúlt nyáron jelentősen lecsökkentették a feszültséget. És ez az, ami optimizmusra ad okot. Ha olyan politikai kérdésekkel foglalkozunk, amelyek szem előtt tartják, hogy cselekvési tervünket az állampolgárok érdekei szerint kell végrehajtanunk, akkor nagyon is összetett kérdésekre kaphatunk egyszerű választ. Azt viszont ajánlatos elkerülnünk, hogy nagyon komplex kérdésekre mindig egyszerű választ adjunk! A mi intézményeinkre ez azért nem jellemző, és nem is szabad hogy azzá váljon. De 2019 egyben egy új politikai ciklus éve is kell hogy legyen. Most itt vagyunk az EP-ben. Ez a testület meg fog újulni.”

EN: - Ön úgy gondolja, hogy az EP-választások után az eurózóna országai alapvetően komoly változásokon mennek majd át?

MC: - Tudja, nem vagyok nagy híve a nagy gépezeteknek és a nagy változásoknak. Úgy gondolom, hogy lépésről lépésre kell haladnunk. Egy az egyetlen módja annak, hogy az állampolgárokat bevonjuk, hogy mindenkit beszippantson ez a reformfolyamat. Hogy teljesen őszinte legyek, nem várok nagy változásokat a választásoktól. Minél érettebbek az intézmények, annál erősebbek a fékek és egyensúlyok és a stabilitási konszenzus, amire ezekben az intézményekben szükség van. Vagyis igen, a változás éve jön, de a folytonosság jegyében.

EN: - Mit gondol, a növekvő euroszkepticizmus a gazdasági növekedési tényező lehet a májusi választásokkal?

MC: - Elég ellentmondásos ez így, mert az euró támogatottság értelmében a legmagasabb szinten van. Aggodalmak persze vannak, de ezek nem jelentik azt, hogy mi, mint eurózóna szétesnénk. Mint tudjuk, sokan fogadtak arra a válság alatt, hogy ez a közös valuta nem fogja túlélni a krízist. A politikai elkötelezettség azonban megerősített bennünket. Egy szó mint száz, nem látom, hogy túl sok rizikó leselkedne ránk, viszont túl forradalmi változásokat sem látok az intézményeink szempontjából. És pont ez az, amiért úgy hiszem, hogy folytatnunk kell a munkát.

Mi is az az "eurócsoport"?

Egy informális testület, amelynek keretében az euróövezeti tagállamok miniszterei az euróval kapcsolatos közös felelősségüket érintő kérdéseket vitatják meg.

Legfontosabb feladata az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikái közötti szoros koordináció biztosítása. Havonta egyszer ül össze, ülésein a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos, továbbá az Európai Központi Bank elnöke is részt vesz.

A csoport a szavazatok egyszerű többségével két és fél éves időtartamra választja meg az elnökét. Mario Centeno, Portugália pénzügyminisztere 2017. december 4-én került a posztra.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Küszködik a német gazdaság

Az éghajlatváltozás felpörgetheti az inflációt

Bányákat kell nyitni Európában ahhoz, hogy a kontinens ne függjön Kínától a ritkaföldfémek terén