Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Menekültügyi szakértő: Ennyi érkezővel Európának meg kellene tudnia birkózni

Menekültügyi szakértő: Ennyi érkezővel Európának meg kellene tudnia birkózni
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Az Insiders adása Bosznia-Hercegovinába látogatott, ahova több mint húszezer menekült érkezett ebben az évben. Néhányan tovább jutottak más európai országokba, gyakran illegálisan, míg mások visszafordultak.

Sophie Claudet beszélgetőpartnere Gerald Knaus menekültügyi szakértő.

Sophie Claudet:

- Gerald Knaus, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást. A menekültek egy kicsit más útvonalat használnak a Nyugat-Balkánon, hogy eljussanak Európába. Ez azért van, mert az európai országok szigorították a migrációs politikájukat?

Gerald Knaus:

- A Balkánon minden ország azt állítja, hogy lezárta a határokat. Ausztria is ugyanezt mondja. De valahogy ez még sincs egészen így, mert akkor honnan érkeznek Németországba a szíriaiak, irakiak, irániak, afgánok és pakisztániak? Valahonnan észrevétlenül átjutnak anélkül, hogy felvétel készülne róluk. Miközben rengeteg pénzt kifizetnek az embercsempészeknek. És végül sikerrel járnak.

Sophie Claudet:

- Ön szerint az, amit látunk a horvát határon, hogy a határőrök néha erőszakhoz folyamodnak, csak a médiának szól?

Gerald Knaus:

- Nem gondolnám, hogy ez a médiának szólna. De az egyértelmű, hogy minden európai ország üzenetet akar küldeni az embereknek: azt, hogy az átjutás majdnem lehetetlen. A valóság azonban az, hogy akiknek sikerült Bihácsnál átjutni, akik korábban már átjutottak 5-6 nemzetközi határon, és csak 300 kilométerre vannak Ausztriától, azokat nem fogják elriasztani a horvát rendőrség tettei.

Sophie Claudet:

- És mégis a menekültügyi szervezet visszaküldené az embereket.

Gerald Knaus:

- Igen, a nemzetközi menekültügyi szervezet visszafordítja az embereket Görögországból is. Mindazoknak, akik fel akarják adni, akik rájönnek, hogy a csempészek talán hazudnak, ez jó választás lehet. De amíg - ahogyan ezt láttuk az év első felében - több mint 90 ezer ember érkezik meg Németországba sikeresen, addig az lesz a hír, hogy továbbra is be lehet jutni Közép-Európába. És ez azt jelenti, hogy akik nagyon nehéz utat tettek meg Boszniáig, és olyan közel vannak végső úticéljukhoz, nagyon valószínű, hogy a legtöbbjük nem adja föl.

Sophie Claudet:

- Sok ember nem kapta meg a menedékjog iránti kérelem lehetőségét sem, függetlenül attól, hogy gazdasági bevándorló vagy háborús menekült. Ez legális, hogy megakadályozzák őket ebben?

Gerald Knaus:

- Tavaly nagyon kevés ember folyamodott menedékjogért Horvátországban, ami figyelemreméltó. Az év első felében mintegy 400-an adtak be ilyen kérelmet Horvátországban. Ez azt jelenti, hogy úgy tűnik, sem a horvát hatóságok, sem a Horvátországon átmenő menekültek nem érdekeltek abban, hogy bárki beadjon ilyen kérelmet ott. Az emberek vagy átmenetileg bent ragadnak Boszniában, vagy átjutnak Horvátországon és Szlovénián keresztül olyan gazdagabb országokba mint Ausztria és Németország.

Sophie Claudet:

- Milyen előrejelzést adna az Európába történő bevándorlással kapcsolatban a következő évtizedekre? Számításba véve, hogy a konfliktusok, a szegénység és természetesen a klímaváltozás továbbra is fennáll.

Gerald Knaus:

- Az utóbbi idők tapasztalata azt mutatja, hogy a tömeges érkezés már ritka. Láttuk őket a szíriai háború idején 2015-ben, és szintén volt három év, amikor nagy számban érkeztek Líbiából Olaszországba. De az utóbbi időben azok átlagos száma, akik átjönnek a Földközi-tengeren naponta kevesebb mint 300. Ezzel a mennyiséggel Európának meg kellene tudnia birkózni: humánusan bánni az ide érkezőkkel, a menedékjog iránti kérelmek tisztességes és gyors intézése, és azok visszafordítása, akik nem szorulnak védelemre. De Európa jelenleg nem tud megbirkózni a kevés számú érkezővel, az előbb említett feladatokkal. Így, ha a jövőben is lesznek válságok, előre nem látható háborúk, amikről még nem tudunk, és a menekültek száma újból emelkedik, félő, hogy a jelen helyzet fényében az Európai Unió megint küzdene a szituációval, és ismét nem lenne felkészülve rá.