rendkívüli hír

rendkívüli hír

Egyre közelebb a Marshoz

Éppen ezt olvassa:

Egyre közelebb a Marshoz

Egyre közelebb a Marshoz
Betűméret Aa Aa

Egyre nagyobb az izgalom az ExoMars küldetés körül, amely az élet nyomait kutatja majd a vörös bolygón. Az Egyesült Királyságban és Belgiumban találkozunk az ExoMars küldetésen dolgozó mérnökökkel.

Brúnó, a marsjáró másodpercenként legfeljebb két centiméteres sebességgel félig önállóan képes közlekedni a terepen. Annak a marsjárónak a tesztpéldánya, amely az élet jeleit keresi majd a Marson.

"Brúnó nagyjából olyan, amilyen az ExoMars marsjárója lesz. megvan rajta az összes szenzor és motor, ami szükséges az önálló mozgáshoz, kezdve a két kamerával az árboc tetején, ezekkel tudja három dimenzióban érzékelni a környezetét, nagyjából úgy, ahogy az emberek", magyarázta az Euronewsnak Paul Meacham, a marsjárót építő csapat vezető mérnöke. "Azonosítani tudja a sziklákat és a lejtőket, és kielemzi, hogy át tud-e rajtuk menni."

A legfontosabb jellemzője, hogy le tud fúrni két méter mélyre, és az így szerzett mintát ki tudja elemezni. Ehhez elképesztően nehéz mérnöki feladványokat kell megoldani.

"A fémkerekek nagyon fontos részei a meghajtórendszernek", folytatta Meacham. "Nem használhatunk gumit, mert szerves anyag, és a miután az élet jelei után kutatunk a Marson, véletlen se szeretnénk valami olyasmit találni, amit mi magunk vittünk oda. Ezért el kell érni egyfajta gumiszerű ruganyosságot egy fémből készült kerékkel, és ezek a kerekek pontosan ezt tudják."

Az a marsjáró, amely majd el is jut a Marsra, egy külön erre a célra épült steril helyiségben épül London közelében Stevenage-ben. Az Európa különböző pontjairól érkező műszereket és alkatrészeket sterilizálják, majd összeszerelik.

"Azon a kis négyzet alakú panelen fogjuk megépíteni az Exomars marsjáró kiszolgáló egységének elektronikáját", mutatta az Euronews munkatársának Javier Pérez Mato, az Airbus vezető repüléstechnikai mérnöke. "Az egész marsjárót ebben a szobában fogjuk összeállítani, amit kifejezetten a küldetés céljaira építettünk. Ha van élet a Marson, akkor remélhetőleg most meg is találjuk."

A marsjáró nem vihet földi életformákat vagy szerves anyagokat a Marsra, ami nagyon megbonyolítja a munkát.

"Nagyon sok nehézséget kellett legyőzni azért, hogy minden műszer steril legyen, a felszíni támogatást nyújtó felszerelés is steril legyen, ahogy ez a létesítmény is", magyarázta Abbie Hutty, az Airbus gyártási menedzsere. "Minden mérnök dolgozhat a marsjárón, ehhez nem kell bemenni a steril szobába. Rettenetes sok előkészület kell, ha be akarunk menni oda."

Az Európai Űrügynökség és a Roszkozmosz közös küldetésének első lépcsőjében 2016-ban lőttek ki egy Mars körüli pályán keringő szondát, amely egyrészt metán nyomait kutatja, másrészt a felszínről készít részletes képeket.

A marsjáró egy Oxia Planum nevű területet fog bejárni, egy kiszáradt tavat az Egyenlítő környékén.

"Az Oxia Planum az egyik legérdekesebb hely, amit felfedezhetünk a marsjáróval", magyarázta Hakan Svedhem, a projekten dolgozó egyik tudós. "A fúrókkal mintákat tudunk venni a felszínről és a talaj mélyebb rétegeiből is. Landolás szempontjából a lehető legbiztonságosabb a domborzati sajátosságok miatt. Alacsonyan fekszik, a leszállóegység nagy utat tesz meg az atmoszférában, van ideje lelassulni a landolás előtt, van ideje reagálni a környezetére."

Az Exomars program leszállóegységét az orosz partner tervezi. A platform tele lesz olyan műszerekkel, amelyekkel az atmoszférában végeznek méréseket. Az idő azonban szorít.

"A 2020 júliusára kitűzött kilövés meglehetősen ambíciózus", mondta Daniel Rogyonov a Roszkozmosz kutatója. "A leszállóegység tudományos műszerei esetében a határidő különösen szoros, mert ezek fejlesztése később kezdődött, mint a marsjáróé."

A Mars körüli pályára állított szonda adatai alapján a Mars sokszínűbb és dinamikusabb bolygó, mint eddig gondolták. Az Európai Űrügynökség tudósai pedig sok helyen közvetlenül a felszín alatt találtak vízjeget. Ahogy rohamléptekkel nő a tudásunk a Marsról, felmerül a kérdés, mit gondolnak a tudósok: találunk az életre utaló nyomokat a Marson?

"Természetesen abban reménykedem, hogy az ExoMars szerves összetevőket talál majd a Mars felszínén", mondta Rogyonov. "Ennek a küldetésnek van a legjobb esélye rá, hiszen kifejezetten erre a célra indítottuk."

"Én azt gondolom, hogy a lehető legjobb műszerekkel szereltük fel a marsjárót ahhoz, hogy megtalálja az élet nyomait", mondta Abbie Hutty. "Az igazán nagy dolog a fúró. amivel olyan mélységbe tudunk lemenni, ahol élő szervezetek megmaradhattak, vagy ha elpusztultak, még felismerhető nyomaik vannak. Ez az, amit senki nem csinált idáig."

A küldetés során a marsjáró nagyjából négy kilométert tesz meg, és legalább hat alkalommal fúr le két méter mélyre. Vajon miféle élőlényre számítanak a programban résztvevő tudósok?

"Valószínűtlen, hogy kis zöld emberkéket találjunk", szögezte le Meacham. "Ha lesz valami, az feltehetően baktérium lesz. Ez a legellenállóbb létforma, amit ismerünk, ezért az a legvalószínűbb, hogy ilyesmit fogunk találni a felszín alatt."

Még több space