Az Elios-ügy pedig nincs lezárva, még akkor sem, ha a magyar hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló nyomot.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság részéről az Elios-ügy nincs és nem is lesz lezárva addig, amíg nem sikerült teljesen tisztázni ezt a kérdést és amíg véglegesen meg nem állapítjuk, hogy szükség van-e pénzügyi korrekcióra – jelentette ki az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának ülésén Corina Cretu, uniós fejlesztési alapok felhasználásáért felelős biztos - írja a Magyar Hang.
Miután a magyar rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az Elios-ügyben indított nyomozást, Jávor Benedek a Párbeszéd európai parlamenti képviselője kérdést tett fel a parlamentben a biztosnak arról, mit gondol az Elios ügyről.
Pár nappal korábban a parlamenti bizottság elnöke, Ingeborg Grassle már elmondta, az OLAF-vizsgálat eredményeit továbbra is érvényesnek tartják, és ezen nem változtat az sem, hogy a magyar rendőrség nem talált bűncselekményre utaló nyomot, az Európai Bizottságnak az OLAF megállapításai is elegendőek. Innentől kezdve azonban az uniós követelés nem az Eliost és tulajdonosait érintik hátrányosan, hanem a magyar adófizetőket.
"Kár, hogy ebben az esetben a nyomozás lezárása egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne történt volna visszaélés, azt sem, hogy az EU ne kérné vissza a pénzt, csupán Tiborczékat mentesíti az alól, hogy a Bizottság által visszakövetelt pénzt a magyar állam behajthassa rajtuk. A magyar adófizetők pénzéből direktben majd visszafizetjük a támogatást" - írja facebookján Jávor.
A parlamenti ülésen felszólalt Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is, aki viszont az OLAF-ot bírálta és azt mondta, egyértelműen kiderült, hogy az OLAF lassan és rosszul dolgozik. Mint mondta, nagyon sokáig vizsgálták egy ügyet, aztán a bizonyítékaikról a magyar rendőrség kiderítette, hogy semmit sem érnek.
Corina Cretu uniós biztos megerősítette, hogy a Bizottság döntésénél figyelembe fogják venni az OLAF nyomozását, de hozzátette, hogy az ilyen ügyek megoldásában nyújt segítséget az Európai Ügyészség - ennek azonban Magyarország nem kíván tagja lenni.
Corina Cretu azt is elmondta, hogy mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen jelenleg 1 milliárd euró (320 milliárd forint) pénzügyi követelése van a Bizottságnak Magyarországgal szemben korrupció és egyéb szabálytalanságok miatt.