A rövidtávú ingatlanbérletet szervező amerikai cég azzal érvel, hogy a zsidó-palesztin viszály központi kérdése a ciszjordániai zsidó telepek létrejöttének jogszerűsége, ezért nem akarja, hogy ilyen ingatlanok szerepeljenek a kínálatában. Ez a vita sok évtizedes és per pillanat nincs új fordulata.
Kikerülnek az Airbnb kínálatából a ciszjordániai zsidó telepek.
HIRDETÉSA lakások és házak rövid távú kiadását bonyolító amerikai társaság döntése körülbelül 200 ingatlant érint azon a területen, amely a zsidó-palesztin békétlenség elsősszámú tűzfészke.
Az Airbnb is ezzel érvel mondván, hogy a megszállt Ciszjordánia az izraeliek és a palesztinok vitájának központi eleme, ezért nem akarnak ottani izraeli ingatlanokkal foglalkozni.
Egy helyi izraeli polgármester szerint ez egy antiszemita húzás.
Azt mondja, azért elkeserítő az Airbnb döntése, mert ez a cég eredetileg össze akarta hozni az embereket, ott összeismertetni őket, ahol a mindennapjaikat töltik. Segíteni abban, hogy megértsék egymás igényeit, eltérő világuk miértjeit, akár még egymás álmait is.
Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, és azóta támogatja és szervezi zsidó családok ottani letelepedését, aminek körülményeit a nemzetközi közösség évtizedek óta vitatja, és rendre figyelmezteti Izraelt arra, hogy telepespolitikája jogot sért. Ez eddig csak átmenetileg vetette vissza az építkezések ütemét. Az évtizedek óta zajló, közel-keleti békéltetésnek nevezett, amerikai vezetéssel szerveződő diplomáciai törekvés döntő elemévé vált ez a vita. A Palesztin Nemzeti Hatóság a zsidó telepépítésekre, Izrael a palesztin államalapítási törekvésekre hivatkozva szokott kiszállni a tárgyalásokból.
Palesztina függetlenségét 1988. november 15-én kiáltotta ki a Palesztinai Felszabadítási Szervezet. Magyarország - további nyolcvan állammal együtt - még abban az évben elismerte a palesztin állam létrejöttét.
Az ENSZ 2012-ben vette fel Palesztinát az állandó megfigyelői státuszú államok sorába, előtte (1974-től) állandó megfigyelői státuszú szervezetként tartotta nyilván.