A viharosan romló francia-izraeli kapcsolatok újabb és súlyos jele, hogy a jeruzsálemi kormány a francia konzulátus bezárását vette fontolóra. Párizs azonnali válaszlépéseket helyezett kilátásba.
HIRDETÉS
Izrael fenyegetése feszültséget keltett Párizsban a palesztin államiság várható elismerése előtt, amit Emmanuel Macron helyezett kilátásba ENSZ-beszéde alkalmával. Egy Macronhoz közel álló forrás tudomása szerint az izraeli külügyminisztérium már elküldte a tájékoztatást Franciaországnak a lehetséges lépésről.
A konzulátus létfontosságú főhadiszállás Franciaország számára a közel-keleti viszonyrendszerben
A jeruzsálemi francia konzulátust még 1843-ban, az ottomán uralom idején nyitották meg a város nyugati részén, Az intézmény azóta is főszereplője Franciaország diplomáciai kapcsolatainak a palesztinai arabokkal Kelet-Jeruzsálemben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Emellett a város nyugati felén élő mintegy 25,000 francia állampolgár konzuli ügyeit is ellátja.
„A törvény szerint Jeruzsálem egy corpus separatum [különleges státuszú entitás]” – mondta egy francia elnöki tanácsadó. „Megtagadhatjuk az izraeliek lezárását. Nekik is van nagykövetségük Párizsban. Ha játszani akarnak, akkor mi is játszhatunk.”
A szinte hidegháborús hangütéshez a tanácsadó hozzátette, hogy Franciaország jelentősen hozzájárul Izrael biztonságához, hivatkozva például Párizs magatartására Irán nukleáris tevékenységeivel kapcsolatban és a tavaly közösen tető alá hozott libanoni fegyverszünetre.
Szinte már hidegháborús a hangvétel: Párizs ellenlépéseket tervez
Egy diplomata a Quai d'Orsay-n azt nyilatkozta , hogy Franciaország „rendkívül határozott intézkedésekkel fog válaszolni, amelyeket a hadviselés művészetének előírásai szerint ebben a szakaszban nem lehet részletezni, de túl fognak mutatni a szokásos tükörintézkedéseken”.
A lehetséges válaszok között szerepel egy izraeli konzulátus bezárása Franciaországban, vagy az izraeli tisztviselőknek kiállított diplomata útlevelek számának csökkentése. A francia tisztviselő azonban megjegyezte, hogy „jeruzsálemi konzulátusunk egy teljes értékű diplomáciai képviselet, nem pedig egy egyszerű konzulátus”, ami arra utal, hogy a szimmetrikus intézkedések nem feltétlenül tekinthetők elegendőnek.
A heves retorika ellenére egyes tisztviselők elismerik, hogy Franciaország eszközei korlátozottak. „Kétoldalú szinten az egyik eszköz az izraeli diplomaták kiutasítása lenne Párizsban” – mondta egy Izraelt jól ismerő diplomata. „Európai szinten azonban a szankciók lehetetlenek, amíg Németország és Magyarország ellenzi azokat.”
Augusztusban Franciaország megtagadta az El Al izraeli légitársaság biztonsági személyzetének vízum-megújítását vagy kiadását. Párizs állítólag a lépést válasznak szánta az El Al járataira felszálló francia diplomaták „szisztematikus ellenőrzésére”.
A francia nyilatkozatok között szerepel, hogy Párizs a legmagasabb szintű biztonságot biztosítja Izrael nagykövete számára. „Francia biztonsági tisztek kísérik járművekkel és villogó lámpákkal, valahányszor elhagyja a nagykövetséget.” A diplomata azt mondta, hogy ez a védelem nem csökken.
Az Élysée-palotában abban reménykednek, hogy Izrael átgondolja a döntést. „Jól kell gondolkoznunk” – mondta egy forrás a Le Figaro-nak, megjegyezve, hogy Spanyolország és Törökország azután is fenntartotta konzulátusait Jeruzsálemben, miután elismerte Palesztina államiságát.
Az francia állami elismerés ellenére a Quai d'Orsay kijelentette, hogy nem tervezi nagykövetség megnyitását a Palesztin Hatóság - PH központjában. „Jelenleg nem fontolgatjuk nagykövetség megnyitását Rámalláhban” – közölték, mivel az ellentmondana Franciaország Jeruzsálemmel kapcsolatos álláspontjának, amelynek státuszát tárgyalások útján kell meghatározni.
Franciaország, a legtöbb országhoz hasonlóan, nem ismeri el Izrael szuverenitását Kelet-Jeruzsálem felett, azaz a teljes város felett.
Egy barátság gyors romlása
Izrael 1948-as megalapítása óta a két ország kapcsolatai, ha döccenőkkel is, de példásak voltak. Franciaország hagyományosan erős arab kapcsolatai és hagyományos gyarmati érdekei miatt sokszor vállalt kiegyensúlyozó vagy közvetítő szerepet, de az alaphang Izrael-párti volt.
Az 50-es évek közepétől Párizs adott el először Izraelnek vadászgépeket (Mirage) és más korszerű fegyvereket, amikor Washington még korlátozó vagy tétovázó politikát folytatott. Később Franciaország játszott döntő szerepet Izrael nukleáris képességének megteremtésében. A francia segítséggel épült fel Dimona-i atomreaktorhoz Franciaország biztosította a technológiát, a mérnököket, sőt egy ideig az uránellátást is.
Ez a titkos együttműködés alapozta meg, hogy a 60-as évek végére Izrael de facto nukleáris fegyverhez jusson, bár ezt hivatalosan soha nem ismerte el.
1956-ban a Szuezi válság során Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia titkos szövetségben támadta meg Egyiptomot, miután Gamal Abden-Nasszer elnök államosította a Szuezi-csatornát, ami kiváltotta az európai hatalmak dühét. Ez volt a két ország együttműködésének legmagasabb pontja, mivel Izrael katonailag lépett fel Franciaország közvetlen partnereként.
A viszony azonban kihűlt az 1967-es hat napos háború után, amikor Charles de Gaulle francia elnök fegyverembargót hirdetett Izrael ellen. Ez a politika fordulópont volt, mivel Franciaország az arab világgal való kapcsolatait kezdte előnyben részesíteni, Izrael pedig az USA felé fordult stratégiai partnerként, ami a mai napig is meghatározó katonai pillérnek számít.
A két ország viszonya feszült maradt, de nem szakadt meg. Franciaország időnként közvetítői szerepre törekedett a közel-keleti békefolyamatban, de általában kritikusabb volt Izraellel szemben, mint más nyugati államok.
A háttérben azonban sokféle kapcsolat működött tovább, főként a gazdaság és a hírszerzés terén, különösen a megélénkült terrorista fenyegetések árnyékában. 2000 után Nicolas Sarkozy kormánya mutatta a leginkább barátságos jeleket, míg Emmanuel Macron elnökségére inkább a távolságtartás és a kritika volt a jellemző.
Ennek legélesebb jeleit az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, a Gázában kialakult helyzet rendkívül negatív francia megítélése miatt.