NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Az űrből mérik a Föld szeleit

Együttműködésben a ESA - The European Space Agency
Az űrből mérik a Föld szeleit
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A tudósok azon dolgoznak, hogy kalibrálják és érvényesítsék a méréseket, amelyeket a Föld körüli pályáról kapnak.

HIRDETÉS

Space című műsorunkban ezúttal Észak-Norvégiából jelentkezünk, ahol az Andøya űrközpontban tudósokkal találkoztunk, akik egy új műholdon, az Aeolus-on dolgoznak. Ez egyedülálló módon az űrből méri a Föld szeleit. A tudósok jelenleg azon dolgoznak, hogy kalibrálják és érvényesítsék a méréseket, amelyeket a föld körüli pályáról kapnak.

A Vega-rakéta robajával úttörő időjárási küldetés kezdődik: az Európai Űrügynökség régóta várt Aeolus-műholdját augusztus végén kilőtték az űrbe. A műhold gyorsan és alacsonyan repül, mindössze 320 kilométeres magasságban.

ANNE GRETE STRAUME, AEOLUS-misszió, ESA

"Az Aeolus jelenleg a Föld körül köröz. Az északi és a déli sark között mozog, majd vissza, az úgynevezett poláris orbiton. És ahogyan a Föld körül mozog, és a Föld forog alatta, az Aeolus napi 16 mérést végez el."

Az Aeolus lézeres rendszert használ méréseihez, amelyet Lidarnak hívnak. Egyetlen űrmisszió sem használt ilyet korábban.

Az Andøya Űrközpont a sarkkörön túl 300 kilométerre található. A megfigyelőközpont a légkört figyeli meg. Az itt összegyűjtött adatok kulcsszerepet fognak játszani az űrben végrehajtott szélmérések igazolásában. Ez egy egyedülálló hely:

MICHAEL GAUSA, tudományos igazató, ANDØYA Űrközpont

"Ez a megfigyelőközpont az egyetlen, amely Lidar-méréseket képes végezni a szél sebességéről és irányáról az északi földteke ezen szélességi körén. Semmilyen más megfigyelőközpont nem képes arra, hogy együtt készítsen méréseket az Aeolusszal."

Ez a két teleszkóp hasonlóan működik, mint az Aeolus-műhold: lézert használnak a szél megfigyelésére. Ez azt jelenti, hogy az Európai Űrügynökség tudósa, Anne Grete Straume támaszkodhat rájuk és más földi állomások méréseire, hogy összehasonlíthassák az Aeolus-misszió adataival.

ANNE GRETE STRAUME, AEOLUS-misszió, ESA

"Nagyon fontos megérteni, hogy a műholdas mérések, amelyeket csinálunk, mindenféle időjárásra érvényesek: akár viharos, akár jók az időjárási körülmények.

Szükségünk van ezekre a jó minőségű földi mérésekre, és emiatt nem elég csupán egyszer elvégezni a méréseket, majd összehasonlítani, hanem valóban folyamatosan mérni."

De más adatokat is használnak az Aeolus pontosságának a mérésére, a többi között időjárási ballonokat. A csapat napi kétszer bocsát fel léggömböket. Így gyűjtenek pontos helyi adatokat a szélsebességről, hőmérsékletről és páratartalomról. Ezek a paraméterek minden időjárási előrejelzés alapjai.

INGRID HANSSEN, mérnök, ANDØYA Űrközpont

"A széladatok nagyon fontosak a műhold méréseinek a kalibrálására és igazolására. Így tudhatjuk, hogy megközelíteőleg ugyanazon a területen vizsgálódunk. Természetesen a ballont elsodorja a szél, de tudjuk, hogy nagyjából ugyanazokat az adatokat kapjuk, így pedig összehasonlíthatjuk a műhold és a léggömb méréseit is.

Az Aeolus nincs egyedül: más időjárási műholdak is mérik a hőmérsékletet és a páratartalmat évtizedek óta. Ugyanakkor nincs olyan globális rendszer, amely a szelet méri a bolygó körül.

A szél az időjárás kirakójának hiányzó darabkája, magyarázza Lars Isaksen, a Közepes Hatótávolságú Időjárás-előrejelzés Európai Központjának munkatársa:

​LARS ISAKSEN, vezető tudós, ECMWF

"Az utóbbi öt év legnagyobb előrejelzési hibái közül néhány abból fakadt, hogy nem értjük, hogyan mozognak a trópusi szelek. Nincs semmilyen információnk arról, hogyan fújnak az óceán felett, a Dél-Csendes-óceáni térségben. Még az Atlanti-óceán feletti szelekről is elég kevés az információnk."

Az összes új adat, amelyet az Aeolus gyűjt, megvizsgálják a tudósok, mielőtt átadják azokat a meteorológiai előrejelzéseket készítőknek.

Az Aeolus-küldetés még csak egy hivatalos teszt, ezért további javításra van szüksége:

​LARS ISAKSEN, vezető tudós, ECMWF

"Senki nem tudja, hogy vajon fog-e működni. És ha igen, akkor betápláljuk majd az időjárás-előrejelzési modelljeinkbe. Minden azon múlik, ma milyen az időjárás, majd egy összetett matematikai modellt állítunk fel ez alapján, amely a következő napok időjárásának előrejelzését szolgálja."

Az Aeolus akár 30 kilométeres magasságban is képes megmérni a szélsebességet és irányt. Eddig úgy tűnik: finom lézerműszere megfelelően működik.

HIRDETÉS

ANNE GRETE STRAUME, AEOLUS-misszió, ESA

"Mindössze néhány héttel azután, hogy felbocsátottuk a műszert az űrbe, és elkezdtük ellenőrizni a műholdat, valamint bekapcsoltuk, máris olyan adatokat kapunk, mint amilyeneket vártunk, szóval ez valóban nagyon izgalmas."

Miután néhány évig adatokat gyűjtenek, a tudósok azt remélik, hogy az Aeolust tudják a hosszabb távú trendek elemzésére és klímamodellezésre használni.

ANNE GRETE STRAUME, AEOLUS-misszió, ESA

"Egy olyan változó klímában, mint amilyenben most élünk, egyre csökken a hőmérsékletbeli különbség az egyenlítő és a sarkok között. Ez pedig megváltoztatja a szél áramlását is a légkörben. Ennek a megértése pedig segít nekünk, hogy még pontosabb részleteket kapjunk arról, hogyan fog megváltozni az időjárás a jövőben."

Ha a küldetés sikerrel jár, további Aeolus-missziókat indíthatnak, hogy ellássák a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket széladatokkal.

JEREMY WILKS, euronews

"Most pedig azokra a kérdésekre fognak szakértők válaszolni, amelyeket az #AskSpace hashtaggel tettek fel nekünk. Videó-összeköttetésen csatlakozik hozzánk Erland Källén professzor, a világ egyik klímaszakértője, a Szingapúri Klímakutató Központ igazgatója.

HIRDETÉS

Professzor Källén, Hans Dekkertől érkezett egy kérdésünk: vajon a bolygón olyan forróság lesz, mint a pokolban?"

ERLAND KÄLLÉN, igazgató, Szingapúri Klímakutató Központ

"Ez egy érdekes kérdés. Tudjuk, hogy idén az északi földteke sok régiójában volt nagyon forró nyár. Azt is tudjuk, hogy az utóbbi 20 évből 18 az eddigi legmelegebb volt. Tudjuk, hogy a globális hőmérséklet emelkedése, amelyet az utóbbi száz évben tapasztaltunk, közvetlenül kapcsolódik az emberi tevékenységhez.

Az emberek fosszilis üzemanyag-égetése emeli meg a széndioxid szintjét az atmoszférában, és a globális hőmérsékletet. A széndioxid-szint emelkedése nagyon valószínű, hogy folytatódni fog a jövőben, és minél több van belőle a légkörben, annál melegebb lesz."

JEREMY WILKS, euronews

"Itt vagyok Észak-Norvégiában, ahol idén több mint 30 fokos nappali hőséget és több mint 20 fokos éjszakai meleget tapasztaltak.Várható akár ennél is melegebb?"

ERLAND KÄLLÉN, igazgató, Szingapúri Klímakutató Központ

"A klímaszimulációk azt mutatták, hogy valóban lehetne ilyen klímánk az északi országokban is, amelyek egyre közelebb kerülnek a közép-európai országok időjárásához. Stockholmban olyan időjárás lehet 50-100 év múlva, mint amilyen most Párizsé. Szóval várhatóak melegebb nyarak, de hogy pontosan mekkora forróság várható, és mikor, az még mindig nagyon-nagyon bizonytalan."

HIRDETÉS

JEREMY WILKS, euronews

"Professor Källén, köszönöm szépen, hogy csatlakozott hozzánk. ​Felteheti kérdéseit az univerzumról az #AskSpace hashtag használatával, amelyekre megpróbálunk válaszolni. Kövessen bennünket az Euronews.com-on is!"

A cikk megosztása