rendkívüli hír

rendkívüli hír

Európa válságban: migráció, egység, euró, az USA

Éppen ezt olvassa:

Európa válságban: migráció, egység, euró, az USA

Európa válságban: migráció, egység, euró, az USA
Betűméret Aa Aa

Európa és a határai, Európa válságban van. Mi lesz a migrációval, és mi a helyzet Amerika és Európa kapcsolatával?

Ezekről a témákról beszélgetett az Uncut című műsorban Daniel Cohn-Bendit a francia és a spanyol külügyminiszterrel.

Ízelítőnek íme néhány érdekes kérdés és válasz mindkét teljes interjúból:

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter:

- Egy dologban mélyen hiszek, és ez az, hogy Trump elnök következetes elnök. A kezdetektől fogva a multilateralizmus azon szabályozási eszközeinek módszeres megsemmisítésére vállalkozott, amik befolyásolják életünket és az egész bolygót. (...)

Amerika hatalmi harcban áll mindenkivel. Mivel Amerika erősebb, úgy vág bele minden kétoldalú kapcsolatba, hogy hangsúlyozza fölényét.

Daniel Cohn-Bendit:

- Európa nincs valami jó állapotban mostanság.

Jean-Yves Le Drian:

- Európa nincs jó helyzetben, de ez javulhat. (...) Ami történik a kereskedelmi háborúval, a biztonsági kérdésekkel és az olyan előttünk álló kihívásokkal mint a migráció, az ökológiai átalakulás, a terrorizmus vagy a digitális gazdaság - annak csak egy megoldása van. (...)

Gyakorlatilag a nacionalizmusba való visszavonulás, amit néhányan Európában támogatnak és kultiválnak, káoszhoz vezet, a jövőre nézve nincs projektje. (...)

Meg kell értetnünk minden európaival, nem csak a kormányokkal, hogy az egyetlen útja annak, hogy megküzdjünk az előttünk álló kihívásokkal, a biztonsági kérdésekkel és a mindennapi küzdelmekkel, az egy újra megerősített Európa, egy erősebb Európa, amely készen áll arra, hogy használja az erejét. Azok, akik azt az illúziót táplálják, hogy a nemzetállamok boldogulhatnak, káoszba és hajótöréshez vezetnek minket.

Daniel Cohn-Bendit:

- A migráció kérdésében a populisták nyertek. Európa bezárja kapuit. Az általános politika az, hogy azt mondjuk: "Maradjanak Líbiában" vagy menjenek vissza, és az nem érdekel minket, hogyan. Nem próbáljuk megérteni, mi történik ott vagy milyen feltételek vannak ott. Csak az számít, hogy ne jöjjenek át a Földközi-tengeren.

Jean-Yves Le Drian:

- Az én elemzésem nem ennyire radikális. Először is azért, mert a nagy áradat 2015-ben volt a válság után, különösen a Közel-Keleten, de Afrikában is. Azóta csökkent a menekülthullám, részben az akkoriban elfogadott európai politikának köszönhetően. Jelenleg politikai válság van. Néhányan Európában egyfajta kapaszkodónak használják a migrációt, hogy fölépítsenek egy másmilyen Európát, egy sokkal inkább elszigetelt Európát.

Jean-Yves Le Drian:

- Kell találnunk valamifajta európai szolidaritást. Az Aquarius rávilágított erre, ahogyan a Lifeline Máltán. És ez előfordulhat holnap is egy teljesen más helyzetben, ahol az európai szolidaritás, számításba véve minden lehetségest, biztosítja azt, hogy a menedékkérőket először azonosítják, és azután szétosztják a tagállamok között a kapacitásuk függvényében. De ez nem a legfontosabb rész. Az alapvető dolog az, hogy az európai menedék joga egyértelmű és világosan meghatározott legyen, valamint az is, hogy az együttműködést és a szolidaritást mindenki fogadja el.

Jean-Yves Le Drian

  • 1947. június 30-án született Lorient-ban (Bretagne, Franciaország)

  • Választott szocialista helyi és regionális képviselő Bretagne-ban 1977 és 2012 között, közben a Bretagne-i Regionális Tanács elnöke 2004 és 2012 között

  • Közel állt François Hollande-hoz 1979 óta

  • Védelmi miniszter François Hollande elnöksége és Jean-Marc Ayrault kormánya idején 2012 májusától 2014 márciusáig, majd Manuel Valls kormánya alatt 2014 áprilisától 2017 májusáig

  • Csatlakozott Emmanuel Macron mozgalmához 2017. március 23-án

  • Európaügyi és külügyminiszter 2017 májusa óta Emmanuel Macron elnöksége alatt

Josep Borrell spanyol külügyminiszter korábban töltött már be miniszteri tisztséget, de volt az Európai Parlament elnöke is. Az Uncutban arról beszélt, hogy az Uniónak muszáj kibújnia az Egyesült Államok ernyője alól és erősebb, önállóbb Európát építenie. Természetesen szóba került az euró sorsa és a menekültválság is.

Daniel Cohn-Bendit:

- A mai Spanyolország külügyminisztereként miként látja a globális multilateralizmus válságát?

Josep Borrell spanyol külügyminiszter:

- A spanyol külpolitika számára az a legfontosabb, hogy erősebb, önállóbb Európát építsen. Ez akár a saját politikai projektje is lehet. Most derül ki, hogy az a liberális multilaterális világrend, amiről azt hittük, hogy benne élünk, talán mégsem volt annyira liberális, multilaterális vagy akár rend, mint gondoltuk. Spanyolország úgy látja, az amerikai ernyő alól kilépve itt az esély egy új multilateralizmus kiépítésére.

Daniel Cohn-Bendit:

- Spanyolországban zajlik még a vita a közös európai képességek és így az euró jövőjéről?

Josep Borrell:

- Igen, mert Spanyolország is megszenvedte a válságot. Nem annyira, mint a görögök, de megszenvedte. Az euróválság ellen bevezetett megszorító politikák nagy része egyáltalán nem az euróválságot kezelte. Euróválságnak hívták, de nem az volt.

Gondoljon csak bele, mi lett volna euró nélkül! Mennyivel gyengébbek lettünk volna mindannyian? Az euró még nincs teljes, de Francia- és Németország megtette az első lépéseket és Spanyolország megy velük.

A közös európai pénzügyminiszter és a közös költségvetés ötlete az euró mögötti logikából következne. Ha egyszer a mozdony elindul, a vagonok mennek vele. Az euró egy befejezetlen projekt. Nem lehet csak euró, kellenek mellé a pénzügyi uniókban szokásos egyéb elemek is.

Daniel Cohn-Bendit:

- Ez mind nagyon szép, de amikor látjuk az európaiak tehetetlenségét a földrész jelenlegi legnagyobb problémája, a menekültválság és a bevándorlás terén, akkor kevés ok van az optimizmusra.

Josep Borrell:

Tenni akarásra van szükség. Nem optimistának vagy pesszimistának kell lenni, hanem tenni kell. Elkötelezettnek kell lennünk. Kétségtelen, hogy nem rendelkezünk a migrációs válság megoldásához szükséges eszközökkel.

Már akkor is erről beszéltünk, amikor még mindketten az Európai Parlamentben ültünk, de a helyzet egyre komolyabb, nem olyasmi, ami csak úgy elmúlik, sokáig velünk lesz. Meg kell állapodnunk.

Ha a 27 tagállam erre képtelen, akkor legalább 9 tagállam között kell a mostaninál széleskörűbb együttműködés. A migráció megosztja Európát, és nagyobb kárt okozhat az Európai Uniónak, mint az euró kérdése.

Az euróválság a pénzügyi intézményrendszer válsága volt. A bevándorlás ennél súlyosabb, mert az identitást, a kultúrát, az együttélést érinti. Ezt nem lehet pár milliárd euróval helyrehozni. Remélem, Salzburgban az országok többsége, hiszen teljes egységet aligha várhatunk, készen áll majd a közös fellépésre.

Őszintén remélem, hogy Salzburgban nem valami olcsó kompromisszum születik, de kétségtelen, hogy a kérdés megoszt majd minket. Nem tudjuk meggyőzni Orbánt vagy Salvinit. Nem fognak egyetérteni Sanchezzel vagy Merkellel, ez kizárt.

Daniel Cohn-Bendit:

- Európai kérdésekben az, hogy egy kormány baloldali, liberális-centrista mint mondjuk Franciaországban vagy nagykoalíció mint Németországban, jelent bármit? Mondhatjuk, hogy Európa bal- vagy jobboldali politikát követ? Mert mindkettőre szükség van. Lehetséges ez?

Josep Borrell:

- Kell lenniük olyan kérdéseknek, melyekben az egymással szemben álló kormányok egyetértenek. A migráció Európának olyan sav, ami feloldhatja az uniót. A következő választáson Európa két víziója néz szembe egymással. Az egyik a világra nyitott és a bevándorlást kezelni képes Európa. Akarjuk vagy sem, jönnek és szükségünk van rájuk. A másik Európa-vízió egy bezárkózó, a belépést megtagadó, erődszerű földrészt mutat.

Josep Borrell

  • 1947. április 24-én született a katalán Pireneusokban

  • Szocialista

  • Erősen ellenezte a régió függetlenségét

  • Államtitkár, majd Felipe González több spanyol kormányának minisztere

  • Szocialista kormányfőjelölt a 2000-es parlamenti választásokon, majd 1999 májusában lemond a pénzügyi botrány miatt

  • Az Európai Parlament elnöke 2004 és 2007 között

  • Spanyol külügyminiszter Pedro Sánchez kormányában 2018 júniusa óta