Az Európai Erdészeti Intézet szakértőjét kérdezte az euronews.
HIRDETÉSA görögországi tűzvész egyik legbeszédesebb hétfői képe: egy helybéli férfi segít a tűzoltóknak és a katonaságnak megfékezni a lángokat.
Ez fotó jelzi a katasztrófa súlyosságát, és megmutatja, hogy az emberek összefognak a közös cél érdekében.
Ugyanakkor számos kérdést is felvet. Hogyan, mi módon, milyen eszközökkel küzdenek meg a tűzvésszel, egy ekkora bozóttűzzel a szakemberek? Válaszokat az Európai Erdészeti Intézet (EFI) szakértőitől kértünk.
A munkájukat végzik, „felmondják a házi feladatot”
A bozóttüzek – az épülettüzekkel ellentétben – folyamatos mozgásban vannak. Ezért fontos, a környezet feltérképezése, és az előre gondolkodás, a tervezés.
Így nélkülözhetetlen a szakmai felkészültség, a szaktudás frissítése. Például az éghajlatváltozás új kihívásokat jelent a tűzoltók számára – állítja Marc Castellnou, az EFI vezetője.
- Segíthet megérteni a tűz természetét, mozgását, és hogy hová kell csoportosítani az erőforrásokat. Ami nagy különbség a régi idők módszereihez képes, amikor csak üldöztük a lángokat – nyilatkozta az Euronews-nak.
Három kulcsterületre figyelnek
A szakemberek több tucat tényezőt mérlegelnek, összevetnek azért, hogy előre lássák a tűz „következő lépését”.
- A legfontosabb tényezők; a szélirány, a domborzati viszonyok és a tűz haladási iránya – sorolja Alexander Held, az EFI egyik vezető szakértője. A bozóttűz falja a növényzetet, így minél meredekebb egy lejtő, annál sebesebben halad előre a lángfal – magyarázza. A lejtő tájolása is meghatározó. Egy déli irányú lejtő esetében magasabb hőmérsékletre és szárazabb növényzetre kell számítani, ahol sokkal gyorsabban harapódzik tovább a tűz – teszi hozzá.
Soha nem a legnagyobb tűzbe mennek
- Mindig a bozóttűz mögött van dolgunk – mondja Held. Nem szabad, hogy az ösztöneid hajtsanak, és a legnagyobb lángokra vesd magad a tűzfal elején. A bozóttűz motorja hátul van, és legelőször a motort kell leállítani.
A tűzfészektől indul az oltás
A tűzoltók hátul kezdik a munkát. Igyekeznek egy olyan pontból kiindulni, ami eleve természetes akadályt jelen a lángoknak. Ezek a „horgonypontok” lehetnek utak, folyók vagy akár egy golfpálya.
Ezután úgy, olyan nyomvonalon ásnak árkokat, hogy a tűznek ne legyen utánpótlása, elvágják a lángokat a növényzettől, a további éghető anyagtól. Így a tűz „kiszárad”.
Akár az „ellentűz” is eredményes lehet. Ilyenkor a tűz haladási irányával szemben felgyújtják a növényzetet. Ezt a módszert „száraz tűzoltásnak” nevezik.
- Ha rendelkezésre áll a víz, ez a legjobb módszer a tűz megfékezésére – állítja Held. De a tűzvészek 80 százalékánál soha nincs elegendő mennyiségű víz – teszi hozza.
- Soha nem egy tűzcsap vagy folyó mellett tombolnak a lángok, és egyébként is mozog a tűz. Így nincs más, maradnak a pumpák – mondja.
- Tehát a tűzhöz kell szállítanunk a vizet, illetve a száraz tűzoltás módszerét kell alkalmaznunk.
Nélkülözhetetlen a földi egységek munkája
A bozóttüzek elleni küzdelemről lenyűgöző felvételei készülnek, ahogyan repülőgépek szórják a vízpermetet a lángoló erdőre.
De a szakemberek szerint ez csupán egyetlen eleme a műveletnek.
- Speciális repülőgépek, helikopterek légi oltása esetén is nélkülözhetetlen a földi személyzet. Csak tűzközelben látszik, hová szükséges még vízpermet – mondja Held. Ha nincs földi oltás az apróbb lángok megfojtására is, akkor soha nem ölöd meg a bozóttüzet, csupán lehűtöd, mérsékeled. Tehát ideális esetben a légi oltást követi a „kézi munka” a földön.
HIRDETÉS- A közelmúltban az angliai Manchester közelében újra lángra kapott a növényzet, mert ez az „aprómunka” nem volt megfelelő – tette hozzá Held.
Fontos a szervezettség
A bozóttüzek elleni műveletek egyre inkább az Központi Irányítási Rendszer (ICS) köré szerveződnek. Ez egyfajta parancsnokság, mely szabvány-protokoll szerint hangolja össze, irányítja és ellenőrzi a tűz elleni küzdelmet.
- Egy nagyobb tűzesetnél több különböző szervezet, úgymint a katonaság, légierő, rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem, erdészet dolgozik össze – mondja Held. Ha mindannyiuk birtokában van az ICS, akkor az remek, mert gördülékenyen képesek belépni a megfelelő pozícióba a rendszerbe – a művelet tervezése vagy a logisztika terén –, és azonos célokért küzdve, azonos „nyelvezetet” és terminológiát használnak.
- Ha a rendszer ismerete a birtokukban van, akkor adott esetben a német tűzoltók hatékonyan bevethetők Svédországban. Mivel mindannyian az ICS szerint dolgoznak, az egyszerűsíti a helyzetet. Mindenki tudja, hogyan működik a szisztéma. Így amikor új erőforrásokat vetnek be, sokkal hatékonyabb lesz azok felhasználása – teszi hozzá.
El kell fogadni, hogy néha tehetetlenek vagyunk
Castellnou azt mondja, van az úgy, hogy a bozóttűz túl intenzív ahhoz, hogy eredményesen beavatkozzanak. Ilyenkor is oltani kell, és közben várakozni ugrásra készen, minden eshetőségre felkészülve.
HIRDETÉSEbben az esetben kiemelten fontos a tűz és a környezet feltérképezése és a megfelelő időzítés: ott és akkor beavatkozni, ahol a körülmények a legalkalmasabbak.
- Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a tűz gyenge pontjait – fogalmaz Castellnou. Azelőtt, hogy rárontanánk a lángfalra, látnunk kell a lehetőségeket.
- Ahol minden rossz tényező összejön - kedvezőtlen időjárási viszonyok, rengeteg éghető anyag, nehéz terep, erős szél – nos, ott nem sokat tehetünk – véli Held.
- Olyan szituációban, mint a görögországi, hiába van még egy repülőgéped és még tízzel több vízbombázód, az sem jelent nagy különbséget!