„Egy rendkívül szívós, tartós anyagról van szó. Elmoshatja az eső, felszáríthatja a nap, de lebomlani sosem fog.”
HIRDETÉSA dél-angliai mérgezéses esetekért felelős halálos szer egy rúzstartónak megfelelő méretű tokban is elfért, mielőtt szétszórták - állítja az anyagot kifejlesztő egyik orosz tudós.
„Egy rendkívül szívós, tartós anyagról van szó. Elmoshatja az eső, felszáríthatja a nap, de lebomlani sosem fog.”
A 72 éves tudós, Vlagyimir Uglev anno igen fontos szerepet játszott a Novicsok A-234-es törzsének kifejlesztésében. Az idegméregnek ez a fajtája tehető felelőssé az egykori orosz ügynök, Szergej Szkripal és lánya, Julija Salisbury-ben történt megmérgezéséért. A brit hatóságokhoz hasonlóan Uglev is azon a véleményen van, hogy ugyanez az anyag jutott a brit pár, Dawn Sturgess és Charlie Rowley szervezetébe a Salisbury-től nem messze fekvő Wiltshire-ben. Szkripalék túlélték a mérgezést, a civil pár női tagja azonban vasárnap meghalt a kórházban.
Uglev szerint az A-234-es idegmérget profi körülmények között, csakis profik állíthatták elő, mielőtt szétszórták.
„Ahhoz, hogy a szer kifejtse hatását, 2-3 milligramm elég belőle. Gondoljunk csak bele: egyetlen vízcsepp egy pipettából 30 milligrammot nyom!”
De hogyan lehetett biztonságosan szállítani egy ennyire veszélyes anyagot? Uglevnek erről is megvan az elmélete:
„Egy kis tubust kell készíteni, akkorát, mint egy ajakrúzs. Valami kemény műanyagból. Egy másik, még kisebb tubusba helyezzük az anyagot, majd hermetikusan lezárjuk. Ezt a tartót tesszük bele a tokba, majd azt is lezárjuk. A helyszínen aztán kivesszük a tokból, természetesen bőrkesztyűben.”
A tudós szerint az anyag akkor mérgez, ha hozzáérünk, ha belélegezzük, vagy netán a szánkba kerül.
„Az elkövetőnek csak vissza kellett tartania a lélegzetét, amíg felvitte a kívánt helyre a szert. Mindez pár másodperc alatt kivitelezhető volt.”
A brit rendőrség szerint a nemrég mérgezést szenvedett pár a Szkripal-eset helyszínétől nem messze egy tárgyat - vélhetően magát a tartályt - foghatott meg, így jutott szervezetükbe a gyilkos szer. Uglev arra figyelmeztetett, hogy ha valaki megtalálja a már kinyitott tokot, amiben a méreg volt, elég, ha néhányat szippant belőle, és ha nem is halálos, de különösen veszélyes dózist lélegezhet be.
Az, hogy Szkripalék túlélték a mérgezést vagyis, hogy csak kevés került a szervezetükbe, a tudós szerint a puszta szerencsén múlott. A rendőrség továbbra is kutat a tok után, de még ha meg is találják – erre figyelmeztet Uglev – az idegméreg továbbra is jelen van a szóban forgó környéken, hiszen nem bomlik le.
Sajid Javid brit belügyminiszter szerint nincsenek tervek újabb szankciók foganatosítására Oroszország ellen, de a londoni kormány változatlan feltételezése az, hogy a két mérgezéses incidenst okozó Novicsok hatóanyag Oroszországból származott.
London szerint a szovjet fejlesztésű harci idegméreggel elkövetett, Szkripal elleni márciusi támadás mögött Moszkva áll. Az orosz fél a vádat már a kezdetektől abszurdnak nevezte.
Szkripal és lánya jelenleg ismeretlen helyen állnak a brit hatóság védelme alatt.
A Szovjetunióban 1971 és 1993 között kiefjlesztett Novicsok hatása abban rejlik, hogy meggátolja az acetilkolin-észteráz enzimet, megakadályozva ezzel a neurotranszmitter acetilkolin rendes elbomlását. Mindez az izmok akaratlan összehúzódását okozza, ami légzés- és szívmegálláshoz, végül halálhoz vezet. A szer kifejlesztésében részt vett orosz tudósok szerint ez a leghalálosabb idegméreg, amelyet valaha előállítottak.