A négyszeres Oscar-díjas mellett Emir Kusturica is meghívást kapott. Allen online csatlakozik az ünnepséghez vasárnap.
HIRDETÉS
E sorok írásakor a moszkvai főpolgármester által beharangozott esemény még nem történt meg. Sem a művész, sem ügynöksége nem közölt további részleteket.
A 89 éves rendezőt az augusztus 23-27. között megrendezésre kerülő Moszkvai Nemzetközi Filmhét fő díszvendégeként hirdették ki. (A rendezvény nem azonos a tradicionális filmfesztivállal.)
A 2024-ben indult fesztivál vetítéseket, előadásokat és üzleti fórumokat kínál, amelyek célja Moszkva, mint a filmesek és a filmrajongók nemzetközi központjának népszerűsítése.
A szerveződés fő küldetése Oroszország kulturális elszigeteltségének oldása, valamint az a politikai üzenet, hogy "ha a Nyugat támad téged, Moszkva megvéd és megbecsül".
A város Kulturális Osztálya azt közölte, hogy Allen a Moszkino stúdiójában megrendezésre kerülő program főszereplője lesz, amely „A világ mozilegendái” címet viseli.
A beszélgetést Fjodor Bondarcsuk orosz rendező moderálja, aki a világhírű Szergej Bondarcsuk fia.
„Woody Allen, akinek művei kulturális nevezetességgé és a szerzői filmkészítés védjegyévé váltak, most először nyílik meg az orosz közönség előtt ebben a formátumban” – áll a fesztivál honlapján. A beszélgetést „előadás-párbeszédként” jellemzik, amely „gondolatokat vet fel a filmről és az életről, a szakmában hozott döntésekről, az inspirációról és az őszinteségről”.
A szervezők szerint a további fő fellépők között lesz Marc Dacascos amerikai színész és harcművész, valamint a Kreml-párti szerb filmrendező, Emir Kusturica.
Woody Allen moszkvai szerepeltetése illeszkedik abba a kulturális narratívába, amelyet Oroszország évek óta épít Gérard Depardieu köré. Depardieu 2013-ban Putyintól kapott állampolgárságot, miután Franciaországban adó- és szexuális botrányok miatt ellehetetlenült, és azóta a Kreml szimbolikus kulturális fegyverévé vált: a Nyugat által kirekesztett művész, akinek Moszkva ad új otthont.
Allen esete hasonló, bár kevésbé végleges, hanem jelzése annak, hogy Moszkva a „cancel culture” ellentéte, a valódi kulturális szabadság tere. A két történet együttesen azt a propagandaképet erősíti, hogy Oroszország nem elszigetelt, hanem világsztárokat képes vonzani, miközben alternatívát kínál a Nyugattal szemben.