A szüfrazsettek mozgalma és a világháború száz évvel ezelőtt hozott szavazati jogot a nőknek az Egyesült Királyságban.
Több ezer nő vonult utcára Angliában, Észak-Írországban, Skóciában és Wales-ben, hogy megünnepelje a női szavazati jog századik évfordulóját az Egyesült Királyságban. A zöld, fehér, lila színekkel a huszadik század elején a nők jogaiért küzdő szüfrazsett mozgalmakat idézték meg.
A brit törvényhozás 1918 februárjában foglalta törvénybe, hogy a férfiak 21, a nők pedig 30 év felett kapnak szavazati jogot. A korkülönbség magyarázata az volt, hogy a háborús áldozatok miatt a férfilakosság száma jelentősen lecsökkent, és azonos feltételekkel a női szavazók lettek volna többségben.
Ezt a jogszabályt írta felül még ebben az évben a Női Képviseleti törvény. Az általános parlamenti választásokon indulhattak jelöltként, és választhattak a 21. évüket betöltött nők is.
A mostani megmozdulás az ünneplés mellett arról is szólt, hogy a női mozgalmak most sem teljesen elégedettek: követeléseik között szerepel, hogy ugyanazért a munkáért egyenlő bért kapjanak a nők és a férfiak.
