Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Kevesebb uniós pénz jöhet Magyarországra

Kevesebb uniós pénz jöhet Magyarországra
Szerzői jogok 
Írta: Daniel Bozsik
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Negyedével csökkenhet az uniós kohéziós alapokból Magyarországnak juttatott forrás összege 2021 és 2027 között.

HIRDETÉS

Negyedével csökkenhet az uniós kohéziós alapokból Magyarországnak juttatott forrás összege 2021 és 2027 között. Ez derül ki abból az Európai Bizottság előtt lévő javaslatból, amelyből a Financial Times idézett. A következő támogatási ciklusban felhasználható teljes keret mértéke is csökken, elsősorban a brexit miatt, azonban az elosztás eddigi gyakorlata változik.

Az egyes tagállamok átlagosan 10 százalékos csökkenésre számíthatnak, azonban a közép-kelet-európai- és a balti országok esetében ennél lényegesen nagyobb elvonást terveznek. Lengyelország kohéziós támogatását 23 százalékkal csökkentik, Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia pedig a maximális, 24 százalékos aránnyal kevesebb pénzt kaphat. A két régió így összesen 37 milliárd euróval kevesebb támogatáshoz juthat.

A javaslat szerint a gazdasági válság hatásai által jobban sújtott déli országok viszont plusz juttatásokat kapnának: Spanyolország 5, Görögország 8, Olaszország pedig 6,4 százalékkal több támogatáshoz juthat 2021 és 2027 között.

Az elvonások ellenére még mindig a balti és közép-európai régió a leginkább kedvezményezettje a felzárkóztatási pénzeknek. Szlovákia vagy Lettország például fejenként átlagosan 300 eurót kapna ezekből az alapokból, ami nagyjából a háromszorosa, mint amit egy főre nézve az olaszok kapnának.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Tusványos: az EU-ban nagy a gáz, de Magyarországon idén sincs gond az energiaellátással

A trágyát választották üzenőeszköznek magyar gazdák az uniós pénzügyi tervek ellen

A magyar kormányzati hirdetések piactorzító hatását vizsgálja az uniós hatóság