NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Zuckerberg bocsánatot kért

Zuckerberg bocsánatot kért
Szerzői jogok borítókép REUTERS/Leah Millis
Írta: Kata Palfy
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

"Sajnálom" - mondta a Facebook alapító-vezérigazgatója a Cambridge Analytica-botránnyal összefüggésben az Európai Parlamentben.

HIRDETÉS

Új eszközöket ígért a felhasználók adatainak védelmére és nagyobb átláthatóságot a hirdetések terén Mark Zuckerberg az Európai Parlamentben.

Zuckerberg bocsánatot kért amiatt, hogy egy külső alkalmazás, a Cambridge Analytica visszaélt több millió felhasználó adataival. Azt is ígérte, hogy az év végéig megduplázzák, 20 ezerre növelik az internetes biztonságon dolgozó alkalmazottak számát.

A Facebook alapítója az EP elnökével és a politikai csoportok vezetőivel találkozott Brüsszelben nyilvános meghallhatáson. A fő téma az év elején kirobbant Cambridge Analytica-botrány volt. Zuckerberg korábban már bocsánatot kért az ügy miatt, ám az európai politikusok most arra vártak választ, hogyan fordulhatott elő, hogy a Facebook-tól kapott felhasználói adatokkal visszaélt a brit elemzőcég, és hogy mit tervez a világ vezető közösségimédia-platformja a hasonló esetek megelőzésére.

A Cambridge Analytica 87 millió facebookozó, köztük 2,7 millió uniós polgár adatait használta fel nem engedélyezett módon. Az adatok segítségével a felhasználókhoz kéretlen kampányüzeneteket juttathattak el Donald Trump elnökválasztási kampánya keretében.

REUTERS/Francois Lenoir
Míg bent Zuckerberg meghallgatása tartott, kint kartopapírból kivágott figurákat állítottak fel tüntetők az Európai Parlament előttREUTERS/Francois Lenoir

A Facebook a botrány óta 200 applikációval függesztette fel az együttműködést.

Zuckerberg az EP frakcióvezetői előtt elismerte, hogy 2016-ban cége "késve ismerte fel" az orosz beavatkozást az amerikai elnökválasztási kampányba. Azt mondta, akkoriban inkább a hagyományos kibertámadásokra összpontosítottak, mint az adathalászat és a kémszoftverek, és nem voltak felkészülve az összehangolt dezinformációs kampányokra.

Úgy vélte viszont, hogy azóta jobban tudják kezelni ezt a kihívást. Példaként többek között azt hozta fel, hogy a 2017-es német parlamenti választás idején már közvetlenül együttműködtek a német információbiztonsági hivatallal, ugyanebben az évben a francia elnökválasztás előtt 30 ezer hamis fiókot azonosítottak és zártak be.

Zuckerberg megismételte, amit a meghallgatás előtt közzétett nyilatkozatában is írt: "az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy nem tettünk eleget annak érdekében, hogy megakadályozzuk, az általunk létrehozott eszközök rossz célra való felhasználását." "Akár az álhírekről, akár a választásokba való külföldi beavatkozásról vagy az adatokkal való visszaélésről van szó, nem voltunk elég körültekintőek. Ez hiba volt, sajnálom" - mondta.

A 34 éves tech-milliárdos azonban az európai politikusok több kérdésére is adós maradt a válasszal. Kitérően felelt például arra, hogy használja-e a Facebook és a nemrég a tulajdonába került WhatsApp egymás felhasználóinak adatait, és arra, hogy lehetővé teszi-e valamikor a Facebook, hogy a felhasználók teljesen letiltsák a célzott hirdetéseket.

Többször hangsúlyozta, hogy cége "elkötelezett Európa mellett", ahol jelentős befektetései vannak, és továbbiakat terveznek. Mint mondta, a terv szerint az év végéig 12 európai városban 10 ezer alkalmazottjuk lesz. Jelenleg hétezer főt foglalkoztat a Facebook a kontinensen.

A Facebook első embere korábban az amerikai Kongresszus előtt több órás magyarázkodásra kényszerült. A brüsszeli meghallgatást ennél rövidebbre, egy és egynegyed órásra tervezték, végül közel két órán át tartott. Zuckerberg írásban ígért választ azokra a feltett kérdésekre, amelyekre az elhúzódott ülés ellenére nem tért ki.

Mark Zuckerberg hosszas huzavona után engedett az Európai Parlament kérésének. Először a cég közkapcsolatokért felelős alelnökét, Joel Kaplant akarta maga helyett küldeni. Majd amikor mégis elfogadta a meghívást, először zárt ajtók mögötti beszélgetést terveztek, s csak az EP többségének nyomására jött létre a nyilvános meghallgatás.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újabb 5 milliárd eurónyi katonai támogatást ad Ukrajnának az EU, Szijjártó Péter nem szavazott

Jogvédő szervezetek nem értik, miért támogat az EU milliárdokkal egy autoriter rezsimet

Felhígították, de így is globális precedens az EU munkajogi és környezetvédelmi vállalati törvénye