"Sajnálom" - mondta a Facebook alapító-vezérigazgatója a Cambridge Analytica-botránnyal összefüggésben az Európai Parlamentben.
HIRDETÉSÚj eszközöket ígért a felhasználók adatainak védelmére és nagyobb átláthatóságot a hirdetések terén Mark Zuckerberg az Európai Parlamentben.
Zuckerberg bocsánatot kért amiatt, hogy egy külső alkalmazás, a Cambridge Analytica visszaélt több millió felhasználó adataival. Azt is ígérte, hogy az év végéig megduplázzák, 20 ezerre növelik az internetes biztonságon dolgozó alkalmazottak számát.
A Facebook alapítója az EP elnökével és a politikai csoportok vezetőivel találkozott Brüsszelben nyilvános meghallhatáson. A fő téma az év elején kirobbant Cambridge Analytica-botrány volt. Zuckerberg korábban már bocsánatot kért az ügy miatt, ám az európai politikusok most arra vártak választ, hogyan fordulhatott elő, hogy a Facebook-tól kapott felhasználói adatokkal visszaélt a brit elemzőcég, és hogy mit tervez a világ vezető közösségimédia-platformja a hasonló esetek megelőzésére.
A Cambridge Analytica 87 millió facebookozó, köztük 2,7 millió uniós polgár adatait használta fel nem engedélyezett módon. Az adatok segítségével a felhasználókhoz kéretlen kampányüzeneteket juttathattak el Donald Trump elnökválasztási kampánya keretében.
A Facebook a botrány óta 200 applikációval függesztette fel az együttműködést.
Zuckerberg az EP frakcióvezetői előtt elismerte, hogy 2016-ban cége "késve ismerte fel" az orosz beavatkozást az amerikai elnökválasztási kampányba. Azt mondta, akkoriban inkább a hagyományos kibertámadásokra összpontosítottak, mint az adathalászat és a kémszoftverek, és nem voltak felkészülve az összehangolt dezinformációs kampányokra.
Úgy vélte viszont, hogy azóta jobban tudják kezelni ezt a kihívást. Példaként többek között azt hozta fel, hogy a 2017-es német parlamenti választás idején már közvetlenül együttműködtek a német információbiztonsági hivatallal, ugyanebben az évben a francia elnökválasztás előtt 30 ezer hamis fiókot azonosítottak és zártak be.
Zuckerberg megismételte, amit a meghallgatás előtt közzétett nyilatkozatában is írt: "az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy nem tettünk eleget annak érdekében, hogy megakadályozzuk, az általunk létrehozott eszközök rossz célra való felhasználását." "Akár az álhírekről, akár a választásokba való külföldi beavatkozásról vagy az adatokkal való visszaélésről van szó, nem voltunk elég körültekintőek. Ez hiba volt, sajnálom" - mondta.
A 34 éves tech-milliárdos azonban az európai politikusok több kérdésére is adós maradt a válasszal. Kitérően felelt például arra, hogy használja-e a Facebook és a nemrég a tulajdonába került WhatsApp egymás felhasználóinak adatait, és arra, hogy lehetővé teszi-e valamikor a Facebook, hogy a felhasználók teljesen letiltsák a célzott hirdetéseket.
Többször hangsúlyozta, hogy cége "elkötelezett Európa mellett", ahol jelentős befektetései vannak, és továbbiakat terveznek. Mint mondta, a terv szerint az év végéig 12 európai városban 10 ezer alkalmazottjuk lesz. Jelenleg hétezer főt foglalkoztat a Facebook a kontinensen.
A Facebook első embere korábban az amerikai Kongresszus előtt több órás magyarázkodásra kényszerült. A brüsszeli meghallgatást ennél rövidebbre, egy és egynegyed órásra tervezték, végül közel két órán át tartott. Zuckerberg írásban ígért választ azokra a feltett kérdésekre, amelyekre az elhúzódott ülés ellenére nem tért ki.
Mark Zuckerberg hosszas huzavona után engedett az Európai Parlament kérésének. Először a cég közkapcsolatokért felelős alelnökét, Joel Kaplant akarta maga helyett küldeni. Majd amikor mégis elfogadta a meghívást, először zárt ajtók mögötti beszélgetést terveztek, s csak az EP többségének nyomására jött létre a nyilvános meghallgatás.