Megfoszthatják a magyarokat és a lengyeleket az EU-s pénzektől

HIRDETÉS

A Financial Times úgy értesült, hogy szerdán mutatják be azt a javaslatot, mellyel korlátoznák az uniós forrásokat olyan országokban, mint Magyarország vagy Lengyelország, ahol "veszélyben van a bírói függetlenség", és így a források megfelelő elosztása. Viszont nem vonnák ki ezeket a tagállamokat a kötelezettségvállalások alól, azaz például továbbra is folyósítanuk kell a termelőknek nyújtott agrártámogatást, és a már folyamatban lévő beruházások finanszírozását sem állíthatják le - írja a brit gazdasági lap brüsszeli tudósítója a javaslatot ismerő uniós tisztviselőkre hivatkozva.

A hídépítések (a projektek) folytatódnak, mondta az egyik EU-diplomata, hozzátéve, hogy a javaslat nem az uniós alapok (végső) kedvezményezettjeit bünteti majd.

A javaslat az unió 2021-2027-es időszakának a költségvetését érinti

A tanácskozások során elvetették a 7-es cikkely használatát, és azt is, hogy a pénzeket az európai értékek tiszteletben tartásához kössék. Ehelyett a 322. cikkely rendelkezését vették alapul, ami a pénzügyi kérdések szabályozását határozza meg. Günther Oettinger költségvetési biztos azt mondta, hogy az EU-s forrásokat csak ott használhatják, ahol biztosak lehetnek abban, hogy a bíróságok függetlenek - írja a brit napilap oldalán vasárnap megjelent cikk.

A 7-es cikkely szerinti eljárásnál, ahol a végső szankcióról - a szavazati jog felfüggesztéséről - egyhangú szavazás dönt, ott Lengyelország esetében sorsdöntő lenne a magyar vétó. És fordítva, a magyarok ellen indított eljárás során a lengyelek "védhetik meg" a magyarokat. A lap szerint viszont a szerdán bemutatott javaslatot a finanszírozás korlátozásáról csak minősített többség szavazhatja le az EU-ban, azaz 15 tagállam, és ez az EU lakosságának a 65 százaléka. Ez azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország szövetségesek nélkül nem tudná megakadályozni a bizottság tervét, de még a visegrádi négyek is kevesek lennének hozzá.

A spanyolok és a görögök nyerhetnek

A Financial Times brit üzleti napilap múlt hétfőn írt arról, hogy több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által leginkább sújtott déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban. A londoni napilap értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak, hogy szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között.

Múlt kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap arról írt, hogy a jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni harc sikeressége is bekerülhet az európai uniós (EU-) támogatások elosztásának tervezett új jogosultsági feltételrendszerébe az Európai Bizottság (EB) szándéka szerint. Kiemelték, hogy a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan. A strukturális és beruházási alapok forrásainak egy részét pedig átirányítanák Kelet-Európából Dél-Európába.

Orbán Viktor Brüsszelben

A magyar kormányfő szerdán Brüsszelben találkozik Joseph Daullal, az Európai Néppárt (EPP) elnökével és Manfred Weberrel, a Néppárt frakcióvezetőjével. Az egyeztetésen a brüsszeli politikusok barátilag figyelmeztethetik Orbán Viktort, hogy változtasson politikáján, mert az EPP türelme is fogy, több tagja nyíltan bírálta az elmúlt időszakban a magyarországi kormányzati döntéseket. A belgiumi német ajkú közösség Keresztényszociális Pártjának (CSP) elnöke, Pascal Arimont korábban jelezte, hogy a Fidesz kizárását fogja kezdeményezni az Európai Néppártból. 

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek úgy fogalmazott, Manfred Weber választási kampány alatti, baráti látogatását viszonozza most a kormányfő. A találkozón az új nemzeti kormány céljairól, a következő évek feladatairól tájékoztatja a Fidesz európai pártcsaládjának vezetőit, és aktuális uniós kérdésekről is tárgyalnak.