A legendás utazó halálos ágyán nemcsak végakaratát, hanem életének számos mozzanatát is megosztotta írnokával. Egy velencei kiadó három évig foglalkoztatott szakértőket, hogy meg tudja jelentetni a latin szöveget.
HIRDETÉSMarco Polo végrendelete báránybőrön maradt ránk, most megjelent papíron.
Ezt a ritkaságot, amelyen három évig dolgoztak a szakértők, korlátozott példányszámban jelenteti meg a velencei Scrinium kiadó, és nem titkoltan elsősorban gyűjtők és könyvtárak érdeklődésére számít.
1324 januárjában, az akkor hetvenéves Marco Polo egy írástudó papot fogadott halálos ágyához, hogy két tanú jelenlétében lejegyeztesse, mit kire kíván hagyni, illetve mindazt, amit még a világ tudomására akar hozni.
A XIII-XIV. században élt legendás velencei kereskedő és utazó végakarata nemcsak utolsó napjainak és földi javai sorsának krónikája, hanem betekintést enged regényes életének - akár korábban vitatott - mozzanataiba is. A kutatók szerint ez a szöveg egyértelművé teszi, hogy Marco Polo járt Kínában, és nem azt adta tovább, amit a mongol birodalomról hallott perzsa kereskedőktől a Fekete-tenger partján, ahogyan azt több olasz történész is állította a múlt század végén.
Az írnok egyes szám első személyben, latinul írt, de a hasonmás kiadás nemcsak a szöveget, hanem magukat a lapokat jeleníti meg úgy, ahogyan azok az utókorra maradtak, az utolsó tintafoltig.
A társaság szóvivője, Rosi Fontana szerint bár vannak, akik kétlik, hogy Marco Polo járt volna Kínában, számos olasz és kínai tudós munkájából kiderül, milyen fontos szerepet játszott ő akkoriban a kínai kultúra közvetítésében itt, nyugaton.
**Marco Polo igazi krónikáját, amely "A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai" címmel jelent meg még életében, szintén tollba mondta. Akkor, genovai fogsága idején (1298), rabtársának, a pisai Rustichellónak mesélte el, mi minden történt vele a messzi keleten. Történeteit imádták az emberek, de senki sem hitt neki. **