A szerdán közzétett országjelentés az MTI híradása alapján inkább pozitív, mégis, több kormánypárti politikus „brüsszeli kampányjelentésnek” minősítette.
HIRDETÉS
Szerdán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését. Ezeket az országjelentéseket 2011 óta minden évben elkészítik.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a brüsszeli dokumentumról azt mondta, hogy az "precedens nélküli beavatkozást" jelent a magyar választási kampányba. A politikus szerint a politikai jellegű jelentés "odadobott valamit a magyar ellenzéknek, hogy a következő időszakban legyen miről beszélni".
Hasonlóan nyilatkozott Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, aki szerint az országjelentés egyértelmű és világos manipulációról, befolyásolásról szól. A politikus szerint az európai uniós intézmény azt kívánja elérni, hogy Magyarország adja fel azt a politikáját, amely elutasítja a bevándorlók kötelező kvóták szerinti elosztásának uniós rendelkezését.
Szájer azt mondta, hogy a szöveg ellenséges Magyarországgal és intézkedéseivel szemben, amit az is tükröz, hogy a bizottság jelentésében szereplő adatok a valósággal gyakran "köszönőviszonyban sincsenek".
De mi áll a jelentésben?
Magyarország gazdasága folyamatosan erősödött a 2008-as pénzügyi válság óta, ami fenntartható növekedést tesz lehetővé a következő évtizedben. Hangsúlyozzák: az ország rekordot ért el a foglalkoztatás terén – foglalta össze a jelentést szerdán a Magyar Távirati Iroda.
A hírben idézik továbbá, hogy „a hazai össztermék a becslések szerint a támogató külső környezet és az alkalmazkodó belpolitika eredményeként növekedett”, és hogy az uniós bizottság szerint a szegénységgel kapcsolatos mutatók összességében véve javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.
Negatívumokat is olvashatunk persze, például, hogy „kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága terén is, de a korrupcióellenes intézkedések megerősítésében korlátozott volt a haladás”. Vagy, hogy „kevésbé sikerült csökkenteni az adórendszer bonyolultságát, Magyarország pedig csak korlátozott előrelépést tett az uniós bizottság 2017-es országspecifikus ajánlásainak megvalósítása terén.
Több politikus is kiemelte, hogy a jelentés szerzői között van egy baloldali képviselőjelölt fia, Magyar Gábor is (apja, az ismert ügyvéd Magyar György az MSZP-Párbeszéd színeiben indul Siófokon).
Mit írtak a korrupcióról és az igazságügyről?
Magyarországon nem könnyű hozzáférni a közérdekű adatokhoz, és a kapott információ minősége gyenge. Az igazságügyi rendszer működése kihívásokkal küzd, ezért alapos megfigyelést igényel.
A korrupció még mindig komoly aggodalomra ad okot - írják. A korrupció érzékelés csaknem 20 százalékkal magasabb, mint az EU-átlag, írják, és hivatkoznak a Transparency International 2018-as felmérésére, mely szerint Magyarország az Európai Unió második, a világ 66. legkorruptabb országa.
A hozzáférhető mutatók jelentős korrupciós kockázatot mutatnak, és rések vannak a korrupcióellenes szabályozási keretrendszerben is - teszik hozzá.
Mit írtak az adórendszerről?
Túlságosan bonyolult az adórendszer, és ezen nem sikerült eleget segíteni. Az alacsony jövedelműek adóterheit bár csökkentették, de nem eléggé (EU-s szinten is magasak). Arról is írnak, hogy egyes jelek szerint a multinacionális cégek tisztességtelen módon profitálhatnak az adószabályokból.
Ezt a részt értelmezte úgy Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy "ha az Európai Bizottságon és más uniós intézményeken múlik, akkor Magyarországon adókat kell emelni."
A politikus azt mondta: ha egy politikai jellegű jelentésről van szó, és megjelenik benne ez az elem, akkor az ellenzék hatalomra kerülése esetén egészen biztosan adóemelésekre kell számítani.
Mi van még a jelentésben?
A pozitív gazdasági mutatók mellett a jelentés kitért arra, hogy a környező országokban gyorsabban növekszik a termelékenység.
Kritizálták a magyar egészségügy állapotát is, mert az ellátás nem mindenki számára egyenlő mértékben elérhető, és a minősége is egyenletlen. A várható átlagéletkor is elmarad az EU-s átlagtól.
Az oktatásban kiemelték, hogy az alapvető készségek tekintetében az EU-s átlag alatt teljesítenek a 15 évesek, és hogy rosszabbul teljesítettek a PISA-felmérésen a diákok 2017-ben mint 2012-ben.
A hátrányos helyzetű diákok, köztük a roma tanulók olyan iskolákba járnak, ahol ők képviselik a többséget, aminek eredményeként kevesebb a valószínűsége, hogy kapcsolatba kerüljenek nem hátrányos helyzetű diákokkal.
Általánosságban javultak ugyan a szegénységi mutatók, de a gyerekek még mindig a leginkább veszélyeztetett csoportba tartozók, a kiszolgáltatott csoportok pedig továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.
A teljes jelentés angol nyelven ide kattintva olvasható. Ide kattintva pedig az Index magyar nyelvű összefoglalóját olvashatják.