NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Hogyan zárkóztatja fel az unió a leszakadt régiókat?

Hogyan zárkóztatja fel az unió a leszakadt régiókat?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Mintha csak egy tanár akarná felzárkóztatni a gyengébb képességű diákjait: a Real Economy stábja annak járt utána, hogyan támogatja az Európai Unió a szegényebb régiókat azért, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek.

Az Európai Unió költségvetése harmadát költi európai kohéziós politikára, illetve a munkahelyteremtés ösztönzésére. Mai adásunkban megvizsgáljuk, hogyan működik ez a fejlett és kevésbé fejlett régiókban, illetve, hogy a befektetések hogyan segítenek megszüntetni, vagy csökkenteni az egyenlőtlenségeket. Mindenekelőtt azonban magáról a kohéziós politikáról ejtünk szót.

Iskolában is előfordul, hogy a tanárnak egy gyengébb tanulót fel kell zárkóztatnia a többiek szintjére. Lényegében valami hasonló történik a kohéziós politika keretein belül is, csak nem tanulókról, hanem országokról vagy nagyobb régiókról beszélünk. A lényeg, hogy csökkenjenek az ezek közötti gazdasági különbségek.

De hogyan lehet ezt elérni?

Befektetésekkel, amelyek segítik a gazdasági növekedést. Kutatásfinanszírozással. A környezet és az infrastruktúra fejlesztésével.

Ezekhez persze komoly forrásokra van szükség.

A kohéziós politikát az Európai Unió három alapon keresztül támogatja. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a földrajzi régiók fejlesztésére, az Európai Szociális Alap (ESZA) pedig a humán erőforrás képzésére irányul. A két strukturális alapot a Kohéziós Alap egészíti ki. Előfordul, hogy más alapokból származó pénzt is felhasználnak. 

Visszatérve az iskolai példához, a “tanár” így már minden “diáknak” tud segíteni.

Az imént hallottak elsőre túl bonyolultnak tűnhetnek, ezért vegyünk inkább gyakorlati példákat Európa egykori keleti és nyugati feléből!

Prága

Prágában a mérőműszerek fejlesztésére és gyártására szakosodott HiLase cég Európa minden részéből alkalmaz magasan képzett technikusokat. Az egyik projektről a programvezető beszél.

“Ez gyakorlatilag német és brit technológiák kombinációja, melyet az úgynevezett alkalmazható optika területén is használunk francia és olasz közreműködéssel” – mondja dr. Antonio Lucianetti.

“Hisszük, hogy a fejlesztésünket majd az autóipar és a nehézipar is hasznosítani tudja” – teszi hozzá a HiLase centrum vezetője, dr. Tomás Mocek.

A kohéziós politika a HiLase-en kívül is számos projektet támogat olyan szektorokban is, mint az újrahasznosítható energia vagy a közlekedés. Utóbbiról az első közlekedési miniszterhelyettest kérdeztük.

Dr. Tomás Mocek úgy véli, rendkívül fontos, hogy a közúti hálózat fejlesztése teljes egészében megvalósuljon, mert ha a projekt kész lesz, az nem csak a cseh cégeket segíti, hanem a németeket, osztrákokat, lengyeleket, sőt a dél-európaiakat is.

Az elmúlt 2 évben a kohéziós politika támogatására létrehozott alapok fedezték a csehországi úthálózat-fejlesztési költségek 40 százalékát. Vajon az EU regionális politikáért felelős biztosa mit gondol például arról, hogy 27 000 új munkahelyet teremtettek?

Brüsszel

“Ezeket a dolgokat nem szabad csak abból a nézőpontból vizsgálni, hogy a befektetés milyen nettó hasznot hoz. Az innováció, a kutatási eredmények mellett még a gazdag országok esetében is szót kell ejteni az indirekt haszonról, ami például a kereskedelem fellendülésében nyilvánul meg. Kelet-Európában nyilvánvalóan az alapokról kell indulnunk, mint amilyen az infrastruktúra, a vállalkozók pedig Nyugat-Európából érkeznek” – mondta riporterünknek Corina Cretu.

Az EU-biztos többek közt a specializációs stratégiáról is szót ejtett.

“Az innováció létfontosságú, vagy a szélessávú internet. Bármi, ami a fejlődés motorja lehet. Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet minden régiót a Szilícium-völgy szintjére hozni, de azzal, amit mi specializációs stratégiának hívunk, minden régiót fejlődésre ösztönzünk. A visegrádi országokat jelentős büdzsével támogattuk, de vannak olyan régiók, ahol a GDP megrekedt a krízis előtti szinten annak ellenére, hogy Európában máshol növekedést tapasztalhattunk. Kiválasztottunk ezért öt régiót, ahol szeretnénk felgyorsítani a fejlődést” – zárta gondolatait a politikus.

A gazdagoktól elvenni azt, ami a szegényeknek kell – ez úgy hangzik, mint egy modern kori Robin Hood-történet. Csakhogy nem ez a helyzet, mert a kohéziós politikát finanszírozó alapokból a gazdag országok is részesülnek.

Potsdam

A világ egyik legerősebb gazdasága Németország, amely a több mint 460 milliárdos (460,3) strukturális alapokból közel 28 milliárd (27,9) eurót kap. Ebből a pénzből támogatják a régiókat, így a brandenburgit is. Ez egyike azoknak a régióknak, ahol a legalacsonyabb a GDP Németországban.

A kohéziós politikai támogatásból több mint 120 millió euró jut a potsdami tudományos parknak. További befektetésekkel együtt ebből 2400 kutatónak teremtenek munkahelyet, elősegítik 9000 diák képzését, valamint megadják a kezdőlökést mintegy 20 innovációs cégnek és startupnak is. A tudományos park igazgatója szerint ez csak a kezdet.

“A tudományos szektorból további 1000 munkavállalót és 100 válalkozást szeretnénk idehozni a következő 10 évben. A kutatók itt lehetőséget kapnak arra, hogy felépítsék a saját vállalkozásukat, és a társadalom számára hasznos projekteket fejlesszenek ki” – mondta Agnes von Matuschka.

A projektfejlesztésre példa az egyik startup. Mint a legtöbb kisvállalkozásnak, ennek is tőkére volt szüksége első – gyermekek számára készült – robotja kifejlesztéhez.

A Kinematics GmbH egyik alapítója, Christian Guder úgy látja, nagyon nehéz Európában olyan befektetőt találni, aki elég őrült ahhoz, hogy pénzt adjon egy ilyen kockázatos vállalkozáshoz. Az ügyvezetői teendőket is ellátó üzletember ezért is örül nagyon annak, hogy intézményi befektetőt találtak, és négy évvel az indulásuk után a cégnél most már harmincan dolgoznak.

Az EU kohéziós politikája egyértelműen jó hatással van azoknak az országoknak a gazdaságára, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a költségvetéshez. De vajon fenntartható ez? – ezt kérdeztük a Német Gazdasági Kutatóintézet igazgatójától.

“Nem csak a projektekre kell gondolnunk, hanem arra is, hogy bizonyos régióknak milyen intézményi háttérre van szükségük. Vannak közöttük túlszabályozottak, amelyek nem kapnak megfelelő politikai támogatást. Úgy gondolom, a gazdasági támogatást fontos lenne összekapcsolni azzal, hogy ebbe az irányba is tegyünk lépéseket. Összefoglalva tehát, nagyobb és hosszútávú beruházásokra, valamint a jogszabályok összehangolására és további reformokra van szükség” – válaszolt Alexander Kritikos.

A kohéziós alapok elosztása, a kohéziós politika összehangolása talán még egy robot programozásánál is bonyolultabb. Reméljük azért, hogy sikerült bemutatni valamit abból, hogy az EU hogyan próbálja meg csökkenteni a különböző régiók közötti egyenlőtlenségeket, illetve milyen eszközökkel segíti a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatását.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében