A legnépszerűbb témák a telefonálók körében: hogyan (nem) lehet integrálni a menekülteket, mennyire nem fér össze az iszlám és a német kultúra, és a félelem attól, hogy az ideérkező migránsok veszélyes hellyé teszik Németországot.
HIRDETÉS2016 elején 20 menekült érkezett a keletnémet Clausnitz városába. A buszt, mellyel ideszállították őket, magukból kikelt, üvöltöző, dühös tüntetők fogadták, akik kocsijaikkal eltorlaszolták előttük az utat. A jelenetet valaki videóra vette, majd feltöltötte egy menekültellenes facebook csoportba. Ezt a videót látva döntött úgy a 24 éves Ali Can, hogy tennie kell valamit.
- Én is lehettem volna azon a buszon - mondja a török származású fiatalember, aki két éves volt, mikor családja elhagyta Törökországot és menekültstátuszért folyamodott Németországban.
Németországba csak 2015-ben nagyjából 900 ezer migráns és menekült érkezett - az idegengyűlölet pedig azóta sem csökken. - Azon kezdtem gondolkozni, honnan ered ez a gyűlölet - mondta el a fiú az Al Jazeera-nak. - Miért nem éreznek némi empátiát ezek iránt az emberek iránt?
2016 márciusában ezért Kelet-Németországba utazott, oda, ahol az idegengyűlölet Németországban a legerősebb. Itt tartja a menekültek és migránsok elleni tüntetéseit az anti-iszlamista Pegida párt is, több tízezer embert mozgatva meg minden alkalommal, akik Nyugat-Európa iszlamizációja ellen tüntetnek. - Megpróbáltam olyan embereket, akár neonácikat találni, akik elmondják, miért nem akarnak olyan bevándorlókat látni, mint én, hogy megértsem, mi a motivációjuk - mondta Can.
Taktikája részeként elment egy Pegida tüntetésre is, ahol aztán együtt menetelt a szélsőjobbos tüntetőkkel. Miután visszatért otthonába, egyik nap felhívta egy nő, akivel ott ismerkedett meg, és elmesélte neki egy menekültekkel szerzett, pozitív kimenetelű élményét. - Valószínűleg senki más nem volt, akinek erről beszámolhatott volna - véli Can, aki ebből rájött, hogy a legfontosabb, amire az embereknek szüksége van, nem más, mint hogy beszélhessenek és hogy meghallgassák őket. - A legtöbb embernek előítéletei vannak, és félnek attól, amit nem ismernek, ami idegen. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ők rasszisták.
"Hívjon fel, ha aggódik a menekültek miatt"
A fiatalember azt találta ki, hogy a menekültgyűlölő videó mintájára készít egy másikat, amiben felfedi telefonszámát, és arra biztatja az embereket, hogy hívják fel. A videó később a facebookra is felkerült. "Bármikor elérhet ezen a számon, ha aggódik, ideges, vagy csak kérdései vannak az egyre nagyobb számban Németországba érkező menekültekről" - mondja el Can a videóban.
Azóta egy év telt el, és a mai napig kap telefonhívásokat ismeretlenektől. Segélyhívója hetente kétszer elérhető, de emailekre is válaszol, és volt, hogy személyesen is felkeresték. - Néha senki sem telefonál, néha hatan is hívnak - magyarázza. A legnépszerűbb témák a telefonálók körében: hogyan (nem) lehet integrálni a menekülteket, mennyire nem fér össze az iszlám és a német kultúra, és a félelem attól, hogy az ideérkező migránsok veszélyes hellyé teszik Németországot.
Terrortámadások után a hívások száma mindig megnő, a telefonálók pedig sokkal agresszívabbak, mint egyébként. - A rasszizmus és az előítéletek gyakran abban gyökereznek, hogy az emberek félnek az ismeretlentől, és hogy elveszítik az irányítást az életük felett, illetve a régivágású gondolkodásmód sem segít nekik megküzdeni a mai kihívásokkal. A legjobb, ha ezekkel a félelmekkel szemtől szemben számolunk le. Mint egykori menedékkérő, úgy érzem, a legalkalmasabb személy vagyok rá, hogy segítsek ezeknek az embereknek szembenézni a félelmeikkel.
- Én magam vagyok rá a legjobb példa, hogy az integráció működik - mondja a német nyelvtanárnak készülő Ali, aki arra is rájött, hogy a legfőbb dolog amit tehet az, ha végighallgatja ezeket az embereket. - Ha ez már megvolt, felteszek pár kérdést, hogy lássam, mennyire nyitott az adott személy, és aztán elmondok pár történetet a saját életemből. Az ugyanis, hogy tényeket sorolok, és megpróbálom vitában meggyőzni a beszélgetőtársamat, nem működik. Ehelyett inkább közös pontokat, hasonlóságokat kell keresni.
A kép nem fekete-fehér
Az, hogy hagyja az embereket a félelmeikről beszélni, csökkenti annak az esélyét, hogy szélsőséges populistákká váljanak. De van ezen kívül bármi értelme annak, amit csinál?
Csak azokkal tudsz beszélni, akik nyitottak a párbeszédre. De nagyon sokan vannak, akik egyáltalán nem azok - és itt a dilemma. Én igyekszem szürke zónákat létrehozni azon a képen, melyet a legtöbben fekete-fehérnek akarnak láttatni - vagyis egyik oldalon állnak a jó emberek, másik oldalon meg a rasszisták.
Azt gondolom, a szeretet erősebb a gyűlöletnél. Tudom, hogy naivan hangzik. De mi az alternatíva?