Hatalmi játékos volt: hogy megszilárdítsa hatalmát, a hadsereg kulcspozícióiba rokonait helyezte el.
Ali Abdullah Száleh parasztcsaládba született a jemeni fővárostól, Szanaától délkeletre, egy kis faluban, 1942. március 21-én.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mostohaapja révén lett siíta muszlim. Nehéz gyerekkora volt, maga sem gondolhatta, hogy majd az arab világ egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő politikusa válhat belőle.
16 éves korában lépett be a hadseregbe.
Négy évvel később katonatisztek egy csoportja puccsot kísérelt meg a király ellen. Hat év polgárháború után szakadt ketté az ország.
Máig nem egyértelmű, hogy a fiatal Szálehnek milyen szerepe volt a történtekben.
1974-ben Száleh már az észak-jemeni elnök elleni puccsot szervezte.
36 éves korában, 1978-ban választották meg Észak-Jemen elnökévé.
Hatalmi játékos volt. Hogy megszilárdítsa hatalmát, a hadsereg kulcspozícióiba rokonait helyezte el.
Más híveinek is pozíciókat juttatott, ellenségeit kijátszotta egymás ellen. Erejét azzal is demonstrálta, hogy kivégeztetett harminc állítólag ellene fordult katonatisztet.
A szovjet blokk felbomlása után Észak-és Dél-Jemen újraegyesült. A szovjet érdekszférába tartozó Dél-Jemen még 1968-ban a brit gyarmatosítók kivonulása után alakult. 1994-ben a dél függetlenségéért kirobbant polgárháborúban Száleh győzött.
Jemen vezetője Irak oldalára állt az első öbölháborúban, 1991-ben. A Kuvaitot lerohanó Szaddam Huszein jemeni támogatása miatt a Perzsa-öböl arab olajmonarchiái jemeni vendégmunkások tízezreit toloncolták haza.
Száleh egy olyan országot tartott egyben, amelyben minden lakosra legalább egy Kalasnyikov jut. Az első közvetlen elnökválasztást is ő nyerte 1999-ben, a szavazatok 96 százalékával.
Hét évvel később újraválasztották. Mindig tudta, kinek, mivel kedvezzen. Nemcsak barátait tartotta jól, de potenciális ellenfeleit is.
Pragmatista és manipulátor volt. 1990-ben az Egyesült Államokban ígérte meg idősebb George Bush elnöknek, hogy Jemen Amerika mellett áll a terrorizmus elleni harcban.
Hillary Clinton volt az első amerikai külügyminiszter Szanaában. 2011-es tárgyalásain megígérte, hogy Amerika több millió dolláros fejlesztési segélyt nyújt Jemennek.
A huszonhárommilliós Jemen az egyik legszegényebb arab ország. Harmincöt százalék a munkanélküliség, a fiatalok közül csak minden második dolgozik. Olaj nincs, az egész országban vízhiány fenyeget.
A központi kormányzatnak az ország északi részén a monarchista lázadókkal, délen a szakadárokkal, a főváros környékén pedig az iszlamistákkal kell megküzdeni.
A 2011-es arab tavasz felkelései Jemenre is átterjedtek. A tüntetők Száleh távozását követelték, az elnök időnként erőszakkal válaszolt, máskor reformokat ígért. 2011. június 3-án bombatámadás érte az elnöki palotát, Száleh is megsérült, Szaúd-Arábiában kezelték.
Egy hónappal később videón üzent haza a súlyosan összeégett elnök a kórházból. A hivatalos tájékoztatás szerint nyolcszor műtötték.
Végül az addig Szálehhez hű hadsereg is az elnök távozásáért tüntetők oldalára állt. 2011 novemberében Száleh belement abba, hogy büntetlenség fejében átadja a hatalmat helyettesének.
Egy hónappal később az Egyesült Államokba utazott, hivatalosan gyógykezelésre, gyakorlatilag menedékért. Így ért véget 33 éven át tartó abszolút hatalma.