NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az utolsó stúdiókat bontják a Bródy Sándor utca 5-7-ben

A szétbontott történelmi stúdiók egyike, a 35-ös romjai 2017-ben
A szétbontott történelmi stúdiók egyike, a 35-ös romjai 2017-ben Szerzői jogok fotó: Ács Gábor
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Végső fázisához érkezett a Magyar Rádió majdnem száz éves palotájában a stúdiók bontása.

HIRDETÉS

FRISSÍTÉS: Fényképes összeállításunk elkészülte óta már hivatalosan közölt tény, hogy az egykori Magyar Rádió helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épít új campust, a világ legrégibb stúdiópalotáját (benne negyven stúdióval) lebontják. 

KÉPRIPORTUNK 2017-ben KÉSZÜLT:

Az utolsó stúdiókat bontják az egykori Magyar Rádió történelmi épülettömbjében, a Bródy Sándor utca 5-7-ben. Kitépett és összegubancolódott kábelcsonkok, szétdobált műszaki eszközök látványa tárul elénk a lassan száz éves stúdiópalotában. Elkezdődött a 11-es, 13-as, 19-es és 24-es stúdiók bontása, az utolsóké.

Kevesen tudják, hogy ez a világ legrégibb stúdiópalotája. Hat évvel régebbi, mint a BBC 1932-ben megnyitott londoni épülete, a Broadcasting House. Míg a brit közmédia példás igényességgel újította fel a kétezres években belvárosi székházát, a Magyar Rádió legendás épületét a képek tanúsága alapján a szó szoros értelmében szétverték az elmúlt években.

Ennyi maradt a 35-ös stúdióból, ahonnan évtizedeken át készítettek élő műsorokat a Kossuth Rádió munkatársai.

Innen szólt délelőttönként a Napközben, sokszor innen játszották adásba a 20-as stúdióban felvett Szabó család epizódjait, az utolsó években délutánonként ebben a stúdióban adták egymásnak a kilincset a délutáni műsor, a Közelről vendégei.

Az üvegfal fölött a faburkolaton látni a letépett óra helyét, aminek másodpercmutatóját az öt sípszó idején feszülten figyelték a hangmérnökök és a megszólalók egyaránt.

A ferdén félrelökött keverőpult valaha szembenézett az üvegen túl ülő bemondókkal, műsorvezetőkkel, vendégekkel. Szinte nincs híresség, művész, közéleti személyiség, akinek a hangja ne ment volna keresztül ezen a vezérlőpulton.

Rádiótörténeti érdekessége a 35-ösnek, hogy az első magyar kereskedelmi adó, a Danubius Rádió innen szólt élőben a kilencvenes években. Nem akadt lángossütő, butik vagy taxi, ahol ne azt a zenét hallgattuk volna, ami ebben a stúdióban került magnóra.

A kezdetben német nyelven szóló zenés adót nem sokan értették. Indulása mégis mérföldkőnek számított, hiszen már nem a keleti tömb kommunista országaira erőltetett OIRT frekvenciákon sugározták. A hangzásában is újszerű Danubius volt az első magyar rádió a nyugati CCIR sávban, a fél ország emiatt vásárolt új készüléket, hogy fogni tudja.

Hasonló sorsra jutottak az első emeleti Krónika-stúdiók is, műszaki eszközök roncsai maradtak csak a koszos, üresen kongó helyiségekben.

Olyan magas hallgatottság mellett szólt a Rádió déli hírműsora, aminek ma a legnagyobb kereskedelmi televíziók is örülnének: évtizedeken át a teljes népesség húsz százaléka kapcsolt a Kossuth adóra délben.

A Krónika három stúdiójából ennyi maradt mára, 2017-re. Az élő hírműsorok a 31-es és 32-es stúdiókból szóltak, a képen látható 33-asban telefoninterjúkat, stúdió-beszélgetéseket rögzítettek.

A legbársonyosabb akusztikájú stúdiók egyike volt a romjaiban már visszataszító látványt nyújtó 33-as. A beszédhangot telt, otthonosan meleg tónusban tudták itt rögzíteni, emiatt számos portréműsor és hosszú beszélgetés felvétele készült itt.

A mikrofonokat már évekkel ezelőtt elvitték ebből a stúdióból. Valaha a rádió szíve volt ez a néhány helyiség. A pártállami időkben a politika komoly kontroll alatt tartotta a híradásokat. A Rádióban két helyre kötötte be az államhatalom a pártelit által használt K-telefont: az elnök irodájába és a Krónikához.

A Kossuth Rádió leghallgatottabb reggeli műsorfolyamának helyszínéből, a 31-es és a 32-es stúdióból csak néhány aljzat maradt a falon.

A szerkesztőségeket és a stúdiók többségét már három éve átköltöztették a külvárosi telephelyre. Akadt azonban néhány kulturális, zenés és irodalmi műsor, ami egészen mostanáig a Bródy Sándor utcában készíthetett felvételeket, a kevés megmaradt stúdióban.

2017 októberében az utolsó stúdiókat is lebontják. Hírek szerint már csak a zenekar próbálhat a kiürített épületben, illetve hatalmas állománya miatt a nehezen költöztethető Hangarchívum működik még egy ideig eredeti helyén.

HIRDETÉS

Izgalommal teli élet jeleit már csak az úgynevezett „süllyesztett stúdiók” egyikében, a 3-asban látni: a zenekaroknak kialakított tágas térben a munkatársak pingpongoznak, kihasználva, hogy üres az egész ház.

A kilencven éven át nyüzsgő stúdiópalota földszintjén áll az első műsorigazgató, Szőts Ernő szobra. Neki köszönhető a Magyar Rádió európai nívóra emelése már a kezdetekkor.

Kiválóan beszélt angolul, németül, franciául, ami a rádiózás európai hajnalán segítette a kapcsolatokat a külföldi szerkesztőségekkel. Páratlan lelkesedéssel fáradozott azon, hogy elsőrendű művészeinket megnyerje a rádióban való szereplésre, amitől még húzódoztak az akkori kiválóságok.

Szőts Ernő legbravúrosabb cselekedeteként emlegetik, hogy átköltöztette a Rádiót a Rákóczi úton szűkössé vált lakásból az 1925 végére elkészült új stúdiópalotába, a most lerombolt Bródy Sándor utcai tömbbe. Mellszobrának tekintete a stúdióépület bejáratánál mintha saját életművének pusztulását nézné.

fotók: Ács Gábor

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A világ legrégebbi stúdiópalotájából költözik ki a Magyar Rádió

Talgo-felvásárlás: visszaütött a magyar kormány kétes hírneve

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek