Egyszerre kell megfelelni 27 EU-s tagállamnak, Moszkvának, Washingtonnak és Kijevnek is.
Az Európai Unió egyre inkább magáévá teszi azt a gondolatot, hogy közvetlenül tárgyaljon Oroszországgal az ukrajnai háború befejezéséről. Brüsszelnek két oka van gondolkodni ezen:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
- Az egyik, hogy az Egyesült Államok jelenleg az ukrajnai helyett az iráni háborúra fókuszál,
- a másik pedig, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan felszólította az európaiakat, hogy nevezzenek ki egy különmegbízottat a béketárgyalásokra. „Fontos, hogy erős hangja és jelenléte legyen” – mondta Zelenszkij vasárnap, miután António Costával, az Európai Tanács elnökével tárgyalt.
Akárki kapja is meg a posztot, még könnyen megbánhatja, hogy egyáltalán pályázott rá. Az ukrajnai háború 2022 februári kirobbanását követően az Európai Unió megszakította a diplomáciai kapcsolatait Moszkvával, az elszigetelődés feloldása pedig komoly kockázatot jelent a blokk számára. Brüsszel korábban pedzegette, hogy saját helyet akarnak a békét célzó tárgyalásokon a kontinens jövőbeni biztonsága érdekében, csakhogy eközben tart attól, hogy a Kreml csapdájába esik, és nevetségessé teszi magát. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is a Donbász teljes területét kéri a békéért, ez pedig Ukrajna számára elfogadhatatlan igény, Kijev ugyanis vissza akarja szerezni az llegálisan megszállt területeket.
Németország, Hollandia, a skandináv országok és a balti államok inkább kivárna a tárgyalásokkal, és tovább szorítaná a kötelet az orosz gazdaságon, amely a szankciók sorának köszönhetően a gyengülés jeleit mutatja. Véleményük szerint a gazdasági szorítás miatt idővel meggyengül Oroszország alkupozíciója, és megnyitja az utat egy ma még ismeretlen kompromisszum előtt. Ha viszont ez nem jön össze: a különmegbízott üres kézzel, és megalázva tér vissza a tárgyalóasztaltól. „Lát ön bármilyen hajlandóságot az orosz fél részéről komoly tárgyalásokra? Én nem, és a kormányom sem – mondta egy magas rangú diplomata az Euronewsnak, hozzátéve, hogy – ha az oroszok készen állnának komolyan tárgyalni, akkor az EU természetesen vállalná a maga szerepét.”
Az európaiak a Washington által közvetített tárgyalások tapasztalatait is szem előtt tartják, főleg, hogy ezek a fogolycseréken túl nem hoztak érdemi előrelépést – azt pedig nem szeretnék, ha a saját különmegbízottjuk sem érne el ennél nagyobb eredményeket. Az EU-s tisztviselők korábban többször is felháborodtak azon, mikor a Steve Witkoff vezette amerikai delegáció az orosz narratívát harsogta, és amiért nyomást gyakoroltak Zelenszkijre, hogy adjon át Moszkvának több, Ukrajna ellenőrzése alatt maradt területet is.
A brüsszeli tisztviselők és diplomaták ragaszkodnak ahhoz, hogy az uniós tárgyalási pozíció előre rögzített elvek, szabályok és vörös vonalak alkotta kereten alapuljon, amely megakadályozná a széthúzást, illetve erősítené Ukrajna érdekeit. „Nem adhatjuk fel már a rajtvonalnál – fogalmazott egy másik diplomata. – A háború végének következményei lesznek egész Európára nézve.”
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője korábban arra figyelmeztette a blokkot, hogy ne „alázza meg magát” a közvetlen tárgyalások keresésével, főleg míg ő a külügyminiszterekkel együtt azon dolgozik, hogy áthidalja a tagállamok közötti nézeteltéréseket, és összeállítson egy listát azokról az engedményekről és feltételekről, melyeket Európa elvár Oroszországtól. Bár az előzetes listát kifejezetten ambiciózusnak és irreálisnak nevezték, mégis alapot adhat egy szélesebb keretrendszerhez, amelyet a 27 állam- és kormányfő a június 18–19-i EU-csúcson hagyhat jóvá. „Mielőtt az oroszokkal beszélünk, meg kell egyeznünk egymással arról, hogy miről is akarunk beszélni az oroszokkal” – summázta Kallas.
Mindenkinek tetszeni
Mintha a fővárosok közötti megosztottság és Moszkva szélsőséges álláspontja nem lenne önmagában elrettentő, a különmegbízottnak azzal is meg kell majd küzdenie, hogy elnyerje Washington tetszését. Donald Trump amerikai elnök korábban egyoldalúan indított tárgyalásokat Putyinnal, az európaiak pedig nagyrészt kimaradtak a folyamatból: tavaly például a sajtóból értesültek arról a 28 pontos tervről, amelyet amerikai és orosz tisztviselők dolgoztak ki, kitérve olyan szankciókra is, melyek európai hatáskörbe tartoztak.
Jelenleg semmilyen garancia nincs arra, hogy az amerikaiak elismerik egy uniós különmegbízott legitimitását, és bevonják a bizalmas egyeztetésekbe. Zelenszkij maga is elismerte, hogy ez kihívás, amikor azt mondta a vezetőknek, hogy olyan „működőképes diplomáciai formátumot” kell találniuk, amely figyelembe veszi az amerikai „álláspontot” is. Később Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az EU-nak nem „alternatív béketárgyalásokra” kell törekednie, hanem „kiegészítő” szerepet kell játszania a meglévő folyamatokban.
Az Egyesült Államok egyedülálló helyzetet foglal el a két hadviselő fél között: a világ legnagyobb gazdaságával, hatalmas hadsereggel és állandó ENSZ BT-tagsággal rendelkezik, csakhogy Trump regnálása során minden pénzügyi és katonai támogatást megvont Ukrajnától, és enyhített az orosz olajjal szembeni szankciókon, erősítve ezzel azt a képet, hogy közvetítőként mindkét féltől egyenlő távolságot tart.
Az EU ezzel szemben tovább erősítette Ukrajna támogatását: nemrégiben jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelt, Oroszországgal szemben pedig bevezette a 20. szankciós csomagot.
Moszkva részben a szankciós csomagok miatt söpörte le az asztalról az EU közeledési kísérleteit, így nem zárható ki, hogy az orosz és az amerikai fél is visszautasítja az uniós különmegbízottat. „Nyilvánvaló, hogy az európaiak nem akarnak, és nem is tudnak közvetítők lenni. Mostanra gyakorlatilag közvetlen résztvevői a háborúnak, és persze Kijev oldalán” – mondta múlt héten Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Moszkva ráadásul a fricskát sem veti meg, nemrég Gerhard Schröder volt német kancellárt javasolta különmegbízottnak, mivel Schröder szoros kapcsolatot ápolt Putyinnal. Kallas a volt kancellárral kapcsolatban annyit mondott, hogy személyével ez olyan lenne, mintha az "az asztal mindkét oldalán ő ülne”.
Jana Kobzova, az Európai Külügyi Tanács (ECFR) vezető munkatársa szerint a közvetlen tárgyalásoknak nem szabad pusztán a tárgyalások kedvéért megkezdődniük. "Hogy védettebbé váljon, az EU-nak közös, világos üzenetre van szüksége arról, mit akar a különmegbízottjával véghezvinni – mondta a szakértő az Euronewsnak, hozzátéve, hogy – nyilvánvaló kockázat, hogy a Kreml kijátssza az európaiakat, és konstruktív párbeszéd helyett inkább még jobban megosztaná Európát. A csapdákat nem nehéz elkerülni, csak arra kell figyelni, hogy ne tűnjön úgy, mintha Európa kétségbeesetten akarna Oroszországgal tárgyalni. Az orosz vezetésnek is éreznie kell, hogy ezekre a tárgyalásokra szükség van.”