NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Kisokos a katalán függetlenségi szavazásról

Kisokos a katalán függetlenségi szavazásról
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mit tesz a kormány a katalán referendum megakadályozásáért, miről szól egyáltalán a voksolás?

HIRDETÉS

A katalán kormány október 1-én tartotta meg a függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság a kormány kérésére felfüggesztette. Útmutatónk a népszavazásról, hogy érthető legyen mi történt, mi várható a következő napokban ebben az autonóm közösségben.

Ki és mikor írta ki a népszavazást?

Carles Puigdemont katalán elnök idén június hatodikán jelentette be a referendum napját, és hogy pontosan miként szól a kérdes, melyről szavaznak. “Akarja-e, hogy Katalónia független köztársaság legyen?”

A katalán parlament extra gyorsan, szeptember 6-án fogadta el a referendum kiírásához szükséges jogszabályt. “Ez a nagy remény pillanata” – fogalmazott a törvény aláírása után Carles Puigdemont. „Senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a döntés jogát. “Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jogainkat” – mondta, hozzátéve: Katalónia demokratikusan fog dönteni jövőjéről.

Kik szavazhatnak?

A katalán kormány szerint mindazok voksolhatnak, akik a katalán parlamentről dönthetnek, beleértve a külföldön élőket is. Azonban szavazni sem levélben, sem interneten nem lehet.

Miért függesztette fel a szavazást a spanyol alkotmánybíróság?

A spanyol alkotmánybíróság a referendum kiírásának másnapján, szeptember 7-én felfüggesztette azt. A testület ugyanis korábban alkotmányellenesnek nyilvánított minden, a függetlenségi népszavazást kezdeményező lépést. A spanyol kormány közlése szerint, minden függetlenségi népszavazás törvénytelen, mert az alkotmány értelmében Spanyolország egy oszthatatlan egység.

Szeptember 12-én a függetlenedés jogszabályi hátterét is hatályon kívül helyezte az alkotmánybíróság.

A spanyol alkotmány egyik cikkelye (a 155-ös egyébként még azt lehetővé teszi, hogy a kormány meghiúsítsa a népszavazást, és a kormányzást magához vonja a katalán regionális vezetéstől. A katalán kormány közölte: a döntéstől függetlenül mindenképpen megtartják a referendumot.

Mire számíthatnak a népszavazás mellett kitartók?

A spanyol alkotmánybíróság figyelmeztette a régió polgármestereit, hogy a törvényellenes népszavazás támogatása rájuk nézve is súlyos jogi következményekkel járhat (pénzbírságtól akár a börtönbüntetésig terjedő skálán).

A katalán polgármesterek többsége (958-ból 706) a lehetséges következmények ellenére támogatja a referendumot. Igaz, a legtöbb nagyváros, köztük Barcelona, polgármestere nem foglalt állást a kérdésben. Bár ez a szám azt jelenti, hogy a katalán települések 74 százalékában biztosítva lesznek a szavazóhelyiségek, ez a régió lakosságának csak a 35,5 százalékát fedi le.

De nemcsak emiatt fájhat a feje a népszavazás híveinek. A szavazatszámláló bizottságokba sorsolják a tagokat a 70 alatti választásra jogosultak közül, a kiválasztottaknak kötelező a részvétel. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy aki ilyen felhívást kap, ne menjen, mert törvénysértést követ el vele. Más úton is próbálják ellehetetleníteni a népszavazást: a spanyol csendőrség szeptember 14-én bezáratta a népszavazás hivatalos weboldalát. Sokáig nem maradt elérhetetlen: Carles Puigdemont katalán elnök maga tette közzé Twitter-oldalán két olyan új weboldal címét, ahol elérhető ugyanaz a tartalom. A spanyol állami posta e-mailben szólította fel az alkalmazottakat arra, hogy ne kézbesítsék a népszavazáshoz kapcsolodó küldeményeket.

Szeptember 20-án katalán kormányzati épületekben tartott házkutatást a csendőrség Barcelonában, összesen kilenc olyan hivatalban, ahol az október elsejére tervezett függetlenségi népszavazást készítik elő. Tucatnyi embert vettek őrizetbe, köztük Josep Maria Jovét, a katalán gazdasági tanácsos főtitkárát.

Mi a spanyolországi pártok álláspontja a kérdésben?

Pedro Sánchez, a spanyol szocialisták vezetője támogatja Mariano Rajoyt a népszavazás megakadályozásában. De közben kritizálta a párbeszéd hiányát a felek közt, ami jelenlegi helyzethez vezetett.

A baloldali Podemos és a hozzájuk tartozó politikai csoportok rendkívüli gyűlést hívtak össze képviselőiknek és polgármestereiknek, hogy támogassanak egy elfogadott népszavazást, szemben a kormányzó part által elnyomó politikájával. “A törvény a kormány oldalán áll, de ez nem segít egy politikai probléma megoldásában” – mondta Pablo Iglesias, a Podemos vezetője.

HIRDETÉS

Mi volt eredmény?

A terület szavazópolgárainak valamivel több mint 42 százaléka nagy többséggel (90 százalék) úgy döntött, hogy Katalónia váljon ki Spanyolországból. Carles Puigdemont azt mondta, ez a remény és a szenvedés napja volt számukra, és így kiérdemelték a jogot arra, hogy független köztársaságban élhessenek.

Mi várható?

A következő napokban a katalán kormány elküldi majd a voksolás hivalatos végeredményét a katalán parlamentnek, amely a nép szuverenitásának letéteményese, és így joga van eljárni a népszavazásra vonatkozó törvény szerint.

Azonban a törvény szerint érvénytelen, a spanyol kormányfő szerint meg sem történt a függetlenségi referendum.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Sokat javult a női képzőművészek aránya a spanyol művészeti expón

Ingyenes menstruációs csomagot kaphatnak a katalán nők

Sok lakás kigyulladt Valenciában, legkevesebb négyen életüket vesztették