A Global Conversation-ben most is aktuális, nemzetközi problémákkal foglalkozunk.
A Global Conversation-ben most is aktuális, nemzetközi problémákkal foglalkozunk. Mai vendégünk a Total olajipari vállalat vezérigazgatója, Patrick Pouyanné.
Közel-keleti helyzet
Euronews – Ha egyetért vele, beszéljünk először a közel-keleti helyzetről. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Katarral. Ez olyan térség, ahol önök aktívan üzletelnek. Gondot okozhat, ha a krízis tovább mélyül?
Patrick Pouyanné – A Totalt a Közel-Keleten alapították 1924-ben, azaz ez egy olyan térség, amelyet jól ismerünk. Megvetettük a lábunkat Katarban, Abu-Dzabiban és Szaúd-Arábiában is, hamarosan pedig Iránt is ide sorolhatjuk. Természetesen, első az üzlet, ezért mindenhol a helyi igényeket tarjuk a legfontosabbnak.
Úgy látom, a nyugati nagyhatalmak igyekeznek oldani a feszültséget, ez azonban nem mindenkinek áll érdekében. Az igazi ellenség viszont ebben a régióban az Iszlám Állam és a terrorizmus.
Euronews – A Total a világ sok olyan országában van jelen, ahol hasonlóan feszült a helyzet. Mit gondol arról, hogy a cégüknek manapság inkább geopolitikai, semmint gazdasági kockázatokkal kell szembenéznie? Illetve, nyereséges lehet a Total, ha az olaj ára 50 dollár alatt marad?
Patrick Pouyanné – A Total ott működik, ahol olaj és gáz van. Nem mi döntjük el, hogy hol vannak a lelőhelyek. Mi egy kereskedelmi cég vagyunk, nincs diplomáciai osztályunk. A gáz Katarban van, amelyet egy cső köt össze Abu-Dzabival. A mostani krízishelyzetben a csövet bármelyik vége felől lezárhatják.
Euronews – Mit mond a cinikusoknak, akik azt állítják, hogy egy geopolitikai feszültség – bárhol is legyen a világban – végső soron az olajtársaságoknak, így a Totalnak is jó, mert emelkednek az árak?
Patrick Pouyanné – Tisztázzunk valamit. Piaci szereplők vagyunk, márpedig az árat a piac határozza meg és nem a geopolitika, még akkor sem, ha vannak olyanok, akik mindent a geopolitikával magyaráznak.
Az ár, mint mindig, a kereslet és a kínálat függvénye. Figyelembe kell venni persze, hogy az olaj- és gázkészletek 80 százaléka 8-10 országban, így az Öböl-menti országokban, vagy Oroszországban és az Egyesült Államokban van. Ennyiben függ össze az olaj, a gáz és a geopolitika.
Euronews – A nemzetközi szankciók enyhítése után a Total volt az első nyugati olajtársaság, amely előszerződést írt alá arról, hogy kőolajat vesz az iráni állami olajvállalattól. A szerződés mikor lép életbe?
Patrick Pouyanné – Tavaly novemberben írtuk alá a memorandumot, mi voltunk az elsők, akik vettük a bátorságot ehhez. Egy olyan mezőről van szó, amelynek tulajdonjogán Irán és Katar osztozik.
Fontos fejlesztés ez az iráni ipar és gazdaság számára, néhány héten belül aláírjuk a végleges szerződést.
Donald Trump politikája
Euronews – Ejtsünk most szót Donald Trump közel-keleti politikájáról. Ön érti az amerikai elnök logikáját? Trump üzletel Szaúd-Arábiával és Katarral is, de hagyja a konfliktust kiéleződni, miközben katonai bázist tart fenn Katarban.
Patrick Pouyanné – Erről Donald Trumpot kellene kérdeznie. Ami engem illet, nem vagyok biztos benne, hogy az amerikai elnök minden lépése mögött meglelhető a tudatos stratégia.
Katar felé eddig az az elvárás fogalmazódott meg, hogy hagyjon fel a Hamász támogatásával. Ez a téma rendszeresen terítéken van. Tehát úgy látom, az izraeli-palesztin konfliktus a legfontosabb ügy Trump számára a Közel-Keleten.
A Brexit következményei
Euronews – Európában ezen a héten kezdődnek a Brexit tárgyalások. Nagy-Britanniában Theresa May elveszítette abszolút többségét. A brit miniszterelnök gyengülése javíthatja Európa pozícióját a tárgyalásokon?
Patrick Pouyanné – Szerintem a Brexit senkinek sem jó. Sem Nagy-Britanniának, sem Európának.
Az európai projekt számára a túlélés a cél. A britek azért léptek ki ebből, mert nem volt elég vonzó a számukra, de a projekt sikerében egyre inkább kételkednek más országokban is.
Egységes pénznem van az eurózónában, amit ki kellene szélesíteni, viszont – és ez rendkívül fontos az európai állampolgárok tisztelete miatt – tisztázni kellene az Európai Bizottság és a tagállamok viszonyát.
Európában 500 millió ember él, ami hatalmas piac, de a szabadkereskedelem jó néhány területen nem működik megfelelően.
Ilyen például az energia-, vagy a digitális ipar. Miért van az, hogy ezen a területen szinte csak az amerikaiak rúgnak labdába?
Ez nem szakértelem kérdése, hanem azért van, mert a 350-400 milliós amerikai piac egységes. Ha valaki fejleszt, vagy befektet, azonnal el kell érnie ezt a piacot is.
Ez komoly kihívás Európának.
Macron elnökké választása
Euronews – Ön nagyon sokat utazik. Mit gondol, Emmanuel Macron elnökké választása fokozza-e a külföldi tőke és a befektetők érdeklődését Franciaország iránt.
Patrick Pouyanné – Igen, nagyon is. Macron megválasztása nagy ugrás, politikai vízválasztó, ami azt jelenti, hogy a nyitást céloztuk meg.
Nyitást Európa, az új technológiák felé.
Ne feledjük, hogy a választásokon a franciák több mint fele a régi rend ellen szavazott! Rendkívül fontos dolog ez.
Szóval, igen, úgy látom, hogy az országunk vonzóbb lett a változásoknak köszönhetően.
Euronews – Nem túl bátor kijelentés ez? Nem kellene óvatosabban fogalmaznia?
Patrick Pouyanné – Ha valami aggaszt, akkor az a globalizációval kapcsolatos elutasítás. Az emberek 50 százaléka szavazott a piacgazdaság, a globalizáció ellen, ami számunkra, akik globális cég vagyunk, elgondolkodtató.
A globalizáció számunkra előnyös, annak nyertesei vagyunk, ezért meg kell találnunk a módját, hogy megfelelő válaszokat adjunk a globalizáció-elleneseknek.
Euronews – Pontosan mi lenne az a reform, amit Macronnak be kellene vezetnie annak érdekében, hogy Franciaország még vonzóbb legyen?
Patrick Pouyanné – Elszomorító a fiatalok munkanélkülisége. A fiatalok számára munkahelyeket kell teremteni. Mindent meg kell tenni ennek érdekében, illetve azért, hogy segítsük a vállalkozásokat.
Persze, szükség van segélyre is, de ösztönözni kell az embereket arra, hogy inkább dolgozzanak, és ne maradjanak otthon.
Nem mondom, hogy azt az opciót senki se válassza, de úgy gondolom, fontos, hogy a munka újra elsődleges értékké váljon az országunkban.