200 év után ismét vadon élő farkasfalkát találtak Dániában

Az utolsó dán farkast a feljegyzések szerint 1813-ban lőtték ki, így a dánoknál az 1800-as évek eleje óta biztosan senki sem látott vadon élő farkast. 2012 óta azonban több alkalommal is láttak vadon élő hím farkasokat, akikhez most egy 500 km-re dél-keletről, nagyjából Berlin magasságából érkező nőstény farkas is csatlakozott, írja a Guardian.

- Azt reméljük, hogy idén vagy legkésőbb jövőre kölykök is születnek majd – mondta Peter Sunde, az Aarhus University rangidős kutatója. – Az emberek eleinte eléggé meglepődtek, hogy ismét farkasok élnek itt, de aztán úgy tapasztaltuk, hogy a farkasok nagyon jól tudtak adaptálódni a megváltozott tájhoz, legalább annyira jól, mint a rókák. És az, hogy visszatértek, nagyon jó hír a természetőrzőknek.

A dán hír újabb bizonyíték arra, hogy több évszázad után a farkasok most egyre inkább visszatérnek az emberek által lakott területekre is. Hasonló, vadon élő falkákról érkezett hír Franciaországból és Németországból is, egyedülálló példányokat pedig Hollandiában és Luxemburgban is láttak – de kutatók találtak már olyan farkast is, ami egy sűrűn lakott nagyváros külkerületében élt.

Emberek telepítik újra őket?

Időnként szárnyra kelnek olyan pletykák, melyek szerint a farkasoknak a természetben való újrafelbukkanásáért a nemhivatalos visszatelepítők a felelősek. A nőstény farkas esetében itt erről biztosan nincsen szó, az ő több mint 500 km-es útja teljesen természetes folyamat része volt. Egy farkas 24 óra alatt 50 km-t tud megtenni, és volt már rá példa, hogy egyes példányok ezer km-nél is nagyobb utat tettek meg.

Németország farkasállománya 25-30 százalékkal nő évente, a fiatal farkasok pedig elsősorban Közép-Európa felé veszik az irányt.

- A farkasok ragadozók, és elsősorban szarvasra vadásznak. Szóval amíg van szabadon élő szarvas, addig farkas is lesz, aki vadászik rá – hacsak ki nem írtjuk őket, mint tettük ezt korábban – mondja a szakértő. – De ha nem zavarjuk őket, jól meg tudják szokni az ember által átalakított tájat is. A kérdés csupán annyi, elfogadják-e őket a dánok, és együtt tudnak, vagy akarnak-e élni nagytestű ragadozókkal. Elsőre a kérdés talán nem tűnik túl komplikáltnak, de ha a farkasok rájönnek, milyen finom is a birkahús, és többé nem vadásznak szarvasra, már lehet, hogy nem lesz ennyire egyértelmű a kép. Másrészről viszont már többször kiderült, hogy ha hagyju ka természetet békében működni, az meghálálja ezt, és magától rendezi a problémát.

A dán kormány egyébként kompnezálja mindazokat a farmereket, akiknek farkasok ölték meg bárányait. Az észak-európai országokban azonban hagyományosan nagyon negatív kép él az emberek fejében a farkasról, és ezt nem lesz könnyű megváltoztatni. – Felejtsék el a Piroska és a farkast, ez nem egy mesebeli szörnyeteg, csupán az európai állatvilág része.