rendkívüli hír
This content is not available in your region

200 év után ismét vadon élő farkasfalkát találtak Dániában

200 év után ismét vadon élő farkasfalkát találtak Dániában
Betűméret Aa Aa

Az utolsó dán farkast a feljegyzések szerint 1813-ban lőtték ki, így a dánoknál az 1800-as évek eleje óta biztosan senki sem látott vadon élő farkast. 2012 óta azonban több alkalommal is láttak vadon élő hím farkasokat, akikhez most egy 500 km-re dél-keletről, nagyjából Berlin magasságából érkező nőstény farkas is csatlakozott, írja a Guardian.

- Azt reméljük, hogy idén vagy legkésőbb jövőre kölykök is születnek majd – mondta Peter Sunde, az Aarhus University rangidős kutatója. – Az emberek eleinte eléggé meglepődtek, hogy ismét farkasok élnek itt, de aztán úgy tapasztaltuk, hogy a farkasok nagyon jól tudtak adaptálódni a megváltozott tájhoz, legalább annyira jól, mint a rókák. És az, hogy visszatértek, nagyon jó hír a természetőrzőknek.

A dán hír újabb bizonyíték arra, hogy több évszázad után a farkasok most egyre inkább visszatérnek az emberek által lakott területekre is. Hasonló, vadon élő falkákról érkezett hír Franciaországból és Németországból is, egyedülálló példányokat pedig Hollandiában és Luxemburgban is láttak – de kutatók találtak már olyan farkast is, ami egy sűrűn lakott nagyváros külkerületében élt.

Emberek telepítik újra őket?

Időnként szárnyra kelnek olyan pletykák, melyek szerint a farkasoknak a természetben való újrafelbukkanásáért a nemhivatalos visszatelepítők a felelősek. A nőstény farkas esetében itt erről biztosan nincsen szó, az ő több mint 500 km-es útja teljesen természetes folyamat része volt. Egy farkas 24 óra alatt 50 km-t tud megtenni, és volt már rá példa, hogy egyes példányok ezer km-nél is nagyobb utat tettek meg.

Németország farkasállománya 25-30 százalékkal nő évente, a fiatal farkasok pedig elsősorban Közép-Európa felé veszik az irányt.

- A farkasok ragadozók, és elsősorban szarvasra vadásznak. Szóval amíg van szabadon élő szarvas, addig farkas is lesz, aki vadászik rá – hacsak ki nem írtjuk őket, mint tettük ezt korábban – mondja a szakértő. – De ha nem zavarjuk őket, jól meg tudják szokni az ember által átalakított tájat is. A kérdés csupán annyi, elfogadják-e őket a dánok, és együtt tudnak, vagy akarnak-e élni nagytestű ragadozókkal. Elsőre a kérdés talán nem tűnik túl komplikáltnak, de ha a farkasok rájönnek, milyen finom is a birkahús, és többé nem vadásznak szarvasra, már lehet, hogy nem lesz ennyire egyértelmű a kép. Másrészről viszont már többször kiderült, hogy ha hagyju ka természetet békében működni, az meghálálja ezt, és magától rendezi a problémát.

A dán kormány egyébként kompnezálja mindazokat a farmereket, akiknek farkasok ölték meg bárányait. Az észak-európai országokban azonban hagyományosan nagyon negatív kép él az emberek fejében a farkasról, és ezt nem lesz könnyű megváltoztatni. – Felejtsék el a Piroska és a farkast, ez nem egy mesebeli szörnyeteg, csupán az európai állatvilág része.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.