Franciaország és Svédország kereskedelmi korlátozásokat sürget izraeli telepekkel szemben; Párizs szerint uniós javaslat hamarosan érkezik.
Teljesen ésszerű korlátozásokat bevezetni az Izrael által megszállt palesztin területeken lévő telepekről származó árukra – mondta az Euronewsnak Nicolas Forissier francia kereskedelmi miniszter.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaország Svédországgal közösen múlt hónapban javaslatot terjesztett elő, amelyben arra kérte az Európai Uniót, hogy emelje a vámokat, és vezessen be szigorúbb importellenőrzést a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősített izraeli telepekről érkező árukra.
„Svéd barátainkkal együtt levelet írtunk a Bizottságnak, és nyomatékosan kértük, hogy az EU mielőbb foglaljon közös álláspontot ebben a kérdésben” – mondta Forissier az Euronews 12 Minutes With című interjúsorozatában.
„Nem fogadhatunk el olyan importot, amely valójában a nemzetközi jog szerint illegálisan megszállt területeken előállított termékekre vonatkozik.”
A javaslat benyújtásakor Párizs és Stockholm a Nemzetközi Bíróság 2024-es, az izraeli telepek jogellenességéről szóló konzultatív véleményére hivatkozott. Több, az 1970-es évek végétől napjainkig elfogadott ENSZ-határozat ugyancsak kimondja, hogy a palesztin területeken folytatott telepes tevékenység jogellenes.
„Ez nem egy agresszív álláspont. A [nemzetközi] jog és az emberi jogok szempontjából teljesen természetes, hogy ezt kimondjuk. Következetesnek kell lennünk” – fogalmazott Forissier.
Izrael a közelmúltban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzésének erősítése többek között az ingatlanjog, a tervezés és az engedélyezés területén. Ezek a lépések látszólag ellentétesek az 1993-ban aláírt oslói békemegállapodás kulcsfontosságú rendelkezéseivel.
Múlt hét pénteken az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia és Hollandia vezetői közös nyilatkozatban szólították fel Izraelt, hogy hagyjon fel a megszállt Ciszjordániában lévő telepek bővítésével.
Izrael vitatja a telepek jogellenességét, és történelmi, illetve bibliai kötődéssel indokolja jelenlétét a térségben.
Az Egyesült Államok álláspontja Donald Trump elnöksége alatt jelentősen megváltozott: a telepekkel és bővítésükkel szembeni elutasítástól eljutott azok elfogadásáig, jóllehet az amerikai elnök egyértelműen elítélte a Ciszjordánia annektálására irányuló terveket, amelyeket Izrael jelenlegi koalíciós kormányának ultranacionalista csoportjai szorgalmaznak.
Telepes termékek: importtilalom
Helen McEntee ír külügyminiszter kedden bejelentette, hogy Dublin célja: július közepéig olyan törvényt fogadjanak el, amely korlátozza az Izrael által megszállt Ciszjordánia telepeivel folytatott árukereskedelmet.
A múlt héten a holland kormány bejelentette, hogy egy hároméves kereskedelmi tilalmon dolgozik az Izrael által megszállt palesztin területeken és a szíriai Golán-fennsíkon található illegális telepekről származó izraeli termékekre.
A holland kormány többször is szorgalmazta egy uniós szintű tilalom bevezetését; ezt a felhívást Svédország és Franciaország is visszhangozta, amelyek közös dokumentumukban azt írták, hogy a „romló helyzetre” tekintettel indokolható lenne a telepekről származó termékek teljes importtilalma.
Forissier miniszter a kereskedelmi korlátozásoknál „offenzívabb és szigorúbb” megközelítést is felvetett.
Ehhez azonban nincs meg a kellő támogatás az uniós tagállamok körében. A vámok emeléséhez minősített többségre, a teljes tilalomhoz pedig az EU-tagországok egyhangú egyetértésére lenne szükség, így kevéssé valószínű, hogy ilyen intézkedéseket bevezetnek.
„Mindenesetre szükség van egy közös európai álláspontra és az Európai Bizottság javaslatára” – mondta Forissier.
Arra a kérdésre, hogy a Bizottság halogatja-e az ügyet, úgy válaszolt, hogy az „nagyon figyelmesen” viszonyult ahhoz, amit Svédország és Franciaország javasolt, és hogy bízik benne: hamarosan előterjesztik a vonatkozó javaslatot.
Az Euronews megkereste az Európai Bizottságot, hogy megtudja, valóban készül-e ilyen javaslat, és mit tartalmazna, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az EU átfogó kereskedelmi megállapodása Izraellel – amely az EU–Izrael társulási megállapodás része – jelentősen csökkenti az izraeli termékekre kivetett vámokat.
A megszállt területekről – például Ciszjordániából, Kelet-Jeruzsálemből és a Golán-fennsíkról – származó termékek azonban nem részesülnek ebben a kedvezményben, rájuk a szokásos, nem preferenciális vámok vonatkoznak.
Spanyolország, Írország és Szlovénia többször is felszólították az uniós blokkot, hogy függessze fel az egész társulási megállapodást Izraellel a Libanonban és Palesztinában elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt. De a legutóbbi kísérlet a kedvezményes kereskedelem megszüntetésére nem kapta meg a szükséges támogatást.
A szavazást követően azonban az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas jelezte, hogy a francia–svéd javaslatról további egyeztetések lesznek.
A hónap elején az EU megállapodott arról, hogy szankciókat vet ki izraeli telepesekre a Ciszjordániában a palesztinok ellen elkövetett erőszakuk miatt; a lépést Izrael bírálói pusztán fokozatos előrelépésnek tartják a gazdasági kapcsolatok megszakításához képest.