A pénz egy része Magyarországon folyt át. A hálózatot a Kreml is használhatta, hogy fedett politikai akciókat támogasson.
HIRDETÉSÉveken át működött az a több országon átívelő gyakorlat, amelynek során orosz hivatalnokok legalább 20,8 milliárd dollárnyi rubelt vittek ki Oroszországból. A Kreml is használhatta a hálózatot. A pénz egy része Magyarország folyt át.
Miután több országot megjárt, a pénz végül többnyire offshore számlákra került, de nagyobb összegeket költöttek luxus termékekre is, például gyémántokra, bundákra, házimozi rendszerekre és egy orosz diák tandíjára is fordítottak egy brit elit magániskolában.
A történet mélyebb feltárása kedden jelent meg a brit Guardianben, a német Süddeutsche Zeitungban és az orosz Novaja Gazetában. A történet megértésében a tényfeltáró újságírókat tömörítő OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) szervezet segített.
Hogyan hajtották végre a pénzmosást?
A 2010 és 2014 között működő Laundromat projekt lényege, hogy ukrán és moldovai üzletemberek által vezetett fedőcégek adtak egymásnak hitelt. Az egyik ezek után azzal vádolta meg a másikat, hogy nem törleszti a kölcsönt. Az ügyet egy moldovai bíróságra vitték, ahol a lefizetett bíró akár több százmillió dollár megfizetésére is kötelezhette az adóst, amit ő elfogadott.
Ezek után a pénzt Lettországba utalták, így pedig már az Európai Unió területén volt. Összesen 96 különböző országba mehetett a pénz, ami több mint 70 ezer banki tranzakciót jelent.
A brit Guardian szerint a pénz egy része olyan nagy brit bankokon folyt át, mint az HSBC, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds, a Barcley’s és a Coutts.
De több millió dollár megfordult Kelet-Közé- Európában, így Magyarországon is. A becslések szerint a magyar bankokon körülbelül 24 millió dollárt mozgathattak át.
A pénzmosás gyanúja már 2013-ban felmerült, a nyomozást akkor megkezdték az érintett országok hatóságai, ám az újságírók nemrég jutottak mélyebb információkhoz.
Kik állnak a Laundromat mögött?
Az orosz Kommerszant ügyészségi forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy legalább 500 ember volt tagja a bűnhálózatnak.
Egyik vezetője és felépítője a hálózatnak egy moldovai üzletember, egykori parlamenti képviselő, Vjacseszlav Platon. A férfi tagadja a vádakat, jelenleg egy moldovai börtönben ül.
A hálózat másik vezetője Alekszandr Grigorjev orosz bankár. Őt 2015 novemberében tartóztatták le egy moszkvai étteremben, szintén tagadja a vádakat, jelenleg előzetes letartóztatásban van.
A moldovai nyomozók szerint a Kreml is benne volt a Laundromatban, arra használhatta, hogy fedett politikai akciókat finanszírozzon, például az EU-ellenes pártok térnyerését.
Erre ugyan kevés a bizonyíték, de érdekes kapcsolat, hogy az Első Cseh-Orosz bankot rajtakapták, hogy 9 millió eurót adott kölcsön a francia szélsőjobb vezetője, Marine Le Pen pártjának még 2009-ben. A Laundromat hálózat akkor még nem létezett, abba később került be a bank.
A moldovai ügyészség 14 bíró és 10 vezető bankár ellen indított eljárást. Többször kérték az orosz hatóságok segítségét a nyomozásban, ám az orosz belügyminisztérium folyton elutasítja a kérelmet, mondván, hogy még folyik a saját nyomozásuk.
A Laundromat hálózat működése több mint két éve szűnt meg, a legtöbb érintett bankot azóta bezárták, ám attól tartanak, hogy több milliárd dollár még mindig rejtve lehet valahol a nemzetközi offshore számlák hálójában.