NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Amnesty International: kiábrándító Magyarország emberi jogi teljesítménye, de az egész világon aggasztó a helyzet

Amnesty International: kiábrándító Magyarország emberi jogi teljesítménye, de az egész világon aggasztó a helyzet
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Sötétebb hellyé vált a világ 2016-ban - áll a jogvédő szervezet éves jelentésében.

HIRDETÉS

Elkészült az Amnesty International “évértékelő jelentése”:https://amnesty.booktype.pro/data/tmp/96360b9e-f85d-11e6-9ac3-36129934e443/pdfreactor-screenpdf/air201617-hungarian₂017-02-21_18-45-51.pdf, amelyet Londonban mutattak be, és amely több mint 400 oldalon keresztül részletezi 2016 tapasztalatait.

A nemzetközi jogvédő szervezet elsősorban a szíriai és jemeni háborús konfliktusra, (világszerte) a menekültek sokszor jogszerűtlen kitoloncolásaira, és a nemzetközi politikában már trendnek mondható újpopulista hullám káros hatásaira hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy nem csak az új amerikai, de több európai – köztük a magyar – kormány is a bűnbakképzésen keresztül érvényesíti politikáját, kirekesztő és elidegenítő politikájuk az állampolgárok bizonytalanságérzetét igyekszik kihasználni.

A szervezet éves jelentésében a korábbiaknál több szó esik Magyarországról (a 408 oldalas jelentés két oldalon taglalja a hazai helyzetet), az európai régió egyik legkiábrándítóbb emberi jogi teljesítményét nyújtja az ország – ezt már az AI szakértői mondták a jelentés budapesti bemutatóján.

A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete hat kritikus pontot emel ki:

  • a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályok,

  • a kormány fellépése a civil szervezetekkel szemben,

  • a sajtó- és szólásszabadság helyzete,

  • a romák hátrányos megkülönböztetése,

  • a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértése,

  • a gyűlölet-bűncselekmények ügyében végzett hiányos nyomozati munka és vádemelési gyakorlat.

Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója hangsúlyozta: a Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. Magyarország évek óta mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak.

Menekültügy és terrorveszély

A jelentés szerint az Alaptörvény hatodik módosítása, a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend nem felel meg a nemzetközi jogban előírt kritériumoknak. A kormány ez alapján korlátozhatja az országon belüli mozgást, érdekeltségeket zárolhat, rendezvényeket tilthat be, jórészt bírósági és országgyűlési kontroll nélkül.

A dokumentumban közölték: Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és a menedékkérők bejutását az országba, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli illegális határátlépés miatt.

A kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását még akkor is, amikor már nem érkeztek tömegével emberek határhoz.

A jelentésben többször felmerül Ahmed H. Cipruson élő szíriai állampolgár esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjával első fokon bűnösnek talált a szegedi törvényszék és tíz év fegyházra ítélt. Az ellene folyó eljárás a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről árulkodik, hogy összemossa a terroristákat és a menedékkérőket – vélte az AI.

Magyarország a jelentés szerint több mint 3000 embert állított bíróság elé és utasított ki az országból anélkül, hogy vizsgálták volna, nemzetközi védelemre szorulnak-e. További 16 ezer ember belépését eleve megakadályozták – ismét a kérelmek mérlegelése nélkül. Az AI kiemel egy májusi országgyűlési jogszabály-módosítást, amely gyakorlatilag megszüntette a nemzetközi védelmet kapó emberek lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és integrációs programokhoz való hozzáférését.

Azt is írják, hogy a magyar kormány több mint hatmilliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben “bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek” ábrázolták a menekülteket és migránsokat. Felidézték a tavaly őszi kvótareferendumot is.

Civilek vegzálása

A szervezet kiemeli, hogy az eredendően független Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bírósági végzés alapján kiadott irataiból kiderül, maga a miniszterelnök rendelte el 2014-ben “ad hoc ellenőrzéseket” kormánykritikus civil szervezetekkel szemben, melyek során razziákra került sor, iratokat és munkaeszközöket foglaltak le a hatóságok. Azt írták: a kormány néhány képviselője tovább folytatta a részben külföldi pénzből működő „civil szervezetek fenyegetését”, aminek káros következményei vannak a magyar civil szférára.

Sajtó- és szólásszabadság

A jelentés kiemeli a kormánnyal kritikus Népszabadság októberi bezárásának – a munkavállalók felfüggesztésénél – gyanús körülményeit. A lapot néhány nappal azelőtt zárták be, hogy annak kiadóvállalatát eladták volna egy kormányközeli vállalkozónak.

Gyűlölet-bűncselekmények, hátrányos megkülönböztetés

Ezen a jogcímen alig indul eljárás, a romákat ért támadások esetén enyhébb büntetési tételt jelentő vádpontok jelennek meg.

A romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét (30 lakást különítettek el a kilakoltatásra váró 100 család részére).

Az egri bíróság márciusi döntése szerint jogellenes volt a roma gyerekek elkülönítése heves megyei iskolákban, ahol a roma diákokat a sajátos nevelési igényű gyerekek számára kidolgozott tananyag szerint tanították. Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.

A kormánypárt reakciója: Soros-kapcsolás

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez eljuttatott közleményében nem cáfolja az AI állításait, viszont azt írja:

„Most is borítékolható volt az Amnesty International támadása, miután a magyar parlament napirendre vette a jogi határzár további megerősítését … az AI egyike azoknak a migránspárti ügynökszervezeteknek, amelyek Soros György pénzéből működnek és a migránspárti erőket szolgálják… de a kormánypárt nem rémült meg a jelentéstől, és kiáll a jelentésben is kritizált, a migránsok őrizetbe vételéről szóló törvényjavaslat mellett, még ha homályos külföld erők próbálják is megakadályozni ebben.”

HIRDETÉS

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írta: az AI arra ösztönzi az Európába érkező illegális bevándorlókat, hogy “szegjék meg Magyarország törvényeit”. Úgy fogalmaztak: “ezt senkitől sem tűrjük el … aki Magyarországra jön, tartsa be a törvényeinket” – tették hozzá.

Világszerte aggasztó a helyzet

A jelentés szerint a politikusok mérgező és dehumanizáló „mi vs. ők” retorikája egy még megosztottabb és veszélyesebb világot teremt, ezért Európában, az Egyesült Államokban és a világ más tájain is visszaszorultak az emberi jogok. A kormányok ráadásul kétségbeejtően gyenge válaszokat adnak a tömeges atrocitásokra.

– 2016 volt az az év, amikor a hibáztatás, gyűlölet- és félelemkeltés cinikus alkalmazása annyira elterjedt az egész világon, amelyre a harmincas évek óta nem volt példa. Túlzottan sok politikus reagál valós gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekre mérgező és megosztó identitáspolitikai manipulációval azért, hogy szavazatokat szerezzen – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, aki szerint a megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. – Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoğanról vagy Dutertéről, egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká – tette hozzá.
– Napjaink démonizáló megnyilatkozásai szégyentelenül hirdetik azokat a veszélyes ideológiákat, amelyek szerint egyes emberek kevesebbet érnek, mint mások, ezzel pedig egész csoportokat fosztanak meg az emberi méltóságuktól – fogalmazott a szervezet főtitkára.

Gyűlölet, elnyomás, erőszak, a szabadság- és az emberi jogok semmibe vétele Szíriában Jemenben, Törökországban, a rohingyák üldözése Burmában, de még az Egyesült Államokban sem megnyugtató a helyzet – keserű megállapításokra jutott az Amnesty International. Sötétebb, bizonytalanabb hellyé vált a világ 2016-ban, áll a nemzetközi jogvédő szervezet éves jelentésében.

A közel félezer oldalas dokumentum régiónként elemzi az emberi jogok helyzetét, a jogsértéseket, különös tekintettel a menekültválság megoldására irányuló európai politikát. Kiemeli a populizmus terjedését, a gyűlöletbeszéd retorikáját.

HIRDETÉS

A jelentés szerint Európa nem képes emberi módon kezelni a problémát. Az Amnesty ide sorolja a Törökországgal megkötött migrációs üzletet is.

2016-ban 358 ezer menekült és illegális bevándorló érte el az európai partokat, főként a görög szigetekre érkeztek rengetegen. 2015-ben ez a szám meghaladta a 850 ezret, míg egy évvel korábban 173 ezer érkezőt regisztráltak.
Tavaly 5 ezer ember veszett a tengerbe, míg 2015-ben 3700 menekült fulladt vízbe átkelés közben.

Európa megmutatta, hogy nem képes egységesen fellépni. Magyarország ha falat nem is, de déli határai mentén végig kerítést emelt. Az Unió menekültügyi rendszerének leglátványosabb lerombolása ez az építés volt.

A brüsszeli elképzelés szerint 120 ezer illegális bevándorlót kellett volna elosztani az unió országai között és lefolytatni menekültügyi eljárásukat. A terv megfeneklett a magyar ellenálláson.
2016 végéig Görögországból 6 ezer, Olaszországból mindössze 2 ezer menekültet sikerült elosztani az uniós országok között.

Az Amnesty rögzíti a szólásszabadság elleni támadásokat, különösen a puccs utáni törökországi tisztogatást. 184 médium 118 újságíróját vették őrizetbe. Bár Ankara tagadja, de bizonyítékok vannak a kínzásokra, az embertelen bánásmódra velük szemben.

HIRDETÉS

Végül egy ördögi trükkre hívja fel a figyelmet a nemzetközi jogvédő szervezet. Több európai országban is a terrorakciók után, a polgárok biztonsága érdekében meghozott intézkedések valójában az állampolgárok szabadságjogának csorbulásával járt.

Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal agresszívebb és támadóbb világrend.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Amnesty: veszélyes úton járunk

Orbán Viktort is példaként említi a megosztó retorikára az AI

Folytatódó gazdatüntetések: felfordulás Madrid központjában, traktorblokád a lengyel-német határnál