Kijöttek a legfrissebb nemzetközi PISA-teszt eredményei.
HIRDETÉSAz OECD által háromévente lebonyolított PISA-felmérés az egyik legnagyobb szabású, oktatással kapcsolatos nemzetközi teszt. Több mint 500 ezer véletlenszerűen kiválasztott 15 éves diákkal természettudomány, matematika és szövegértési témakörben írattak kétórás tesztsort. A magyar diákok a legutóbb sem fényes teljesítményüket is alulmúlták.
A most nyilvánosságra hozott friss eredmények a 2015-ös tesztekből származnak. 72 országban vizsgálták a diákok kompetenciáit a három hagyományos területen, és ezúttal még egy negyediken is, a „kollaboratív problémamegoldás” területén. Ennek azonban még nincsenek meg az eredményei.
Magyarországon összesen 200 iskola 5600 tanulója töltötte ki – most először digitálisan – a teszteket.
Kattintson az ábrán a részletekért!
Mindebből összeállítanak egy sor adatot, amelyekből kiderül, mely országok oktatási rendszerei a leghatékonyabbak, vagy hol van a leginkább kapcsolat az egyes diákok szociális háttere és az oktatásban elért eredményei között.
Főbb tendenciák
- A négy legjobban teljesítő ország Japán, Észtország, Finnország és Kanada.
- Viszont Szingapúr mindenkit lekörözött a természettudományos területen.
- Hiába fejlődött az elmúlt tíz évben hatalmas iramban a technológia, a legtöbb országban a diákok természettudományos tudása stagnált.
- Annak ellenére, hogy a természetudományos területen általában nincs nagy különbség a fiúk és a lányok teljesítménye között, a legjobban teljesítő diákok ezen a területen jellemzően fiúk. Kivéve Finnországban, ott a lányok vannak előnyben.
- A diákok negyede mondta azt, hogy természetudományos területen szeretne elhelyezkedni. A lányok az egészségügyben, a fiúk inkább informatikai területen.
- A diákok húsz százaléka az OECD-országokban nem érte el az alapszintet szövegértésből.
- A távol-keleti diákok brutálisan jól teljesítettek matematikából, a régióból négyből egy diák a legjobbak között volt.
- Kanada, Dánia, Észtország, Hong-Kong és Makaó érte el a legjobb esélyegyenlőségi eredményt.
Magyar mutatók
Természettudományok tekintetében a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet átlaga 493 pont, a magyar diákoké 477. A szövegértésnél 493 pontos OECD-átlaghoz képest csak 470 pont a hazai diákok átlaga. Matekból sem vagyunk sajnos jobbak, 490-et kellett volna elérni az átlaghoz, de csak 477 sikerült.
2012-ben 494 pontot értek el a magyar diákok természettudományból, tavaly 17 ponttal kevesebbet. Szövegértésből 18 pont (488 után 470 pont) a visszaesés három év alatt, matematiákból változatlan eredményt értek el, 477 pontot.
Míg az OECD-átlag 493-500 pont, a magyar diákok átlagteljesítménye 472-477 pont. Ezzel a 27-29. helyet sikerült megcsípni a 35 OECD-ország közül.
Az OECD a 2015-ös teszt eredményei alapján azt is kiszámolta, hogy az egyes országokban a diákok szociális és kulturális helyzetének mennyi köze van a teszten kapott eredményhez (a természettudomány területhez viszonyítva). Ez alapján átlagosan egy egységnyi “jólét” 38 extra pontot eredményez a teszten. Egyes országokban ez több, mint például Franciaországban, ahol ez a pontszám több mint 50, vagyis a diákok szociális és gazdasági alapú hátrányait az iskolarendszer itt tudja a legkevésbé tompítani.
Magyarország ez alapján szintén a rosszul teljesítő országok között van: a jó szociális életkörülmények itt 45-50 pontos előnyt jelentenek. Ezzel olyan országokkal kerültünk egy csoportba, mint Ausztria, Málta vagy Hollandia. Ha a nagy egészet nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a nem hátrányos helyzetű diákoknak majd háromszor több esélyük van arra, hogy elérjék az alapvető természetudományos tudásnak megfelelő szintet a teszten, mint a hátrányos helyzetű gyerekeknek.
A csavargás ára
A vizsgált országok közül Montenegróban a legmagasabb az iskolakerülők aránya. Az ott megkérdezett diákok 59,6 -a válaszolt úgy, hogy az előző két hétben legalább egy napot lógott a suliból. A PISA-teszt alapján az olasz iskolások kerülnek itt a nem dicső második helyre 55,2 %-os mutatóval. A három éve még listavezető Törökország javított, 54,2 %-al a harmadik a 2015-ös listán. Összességében azonban az OECD-átlag 5-al romlott 2012 és 2015 között.
HIRDETÉSA PISA-jelentés arra is rávilágított, hogy a “lógós” diákok eredménye természettudományokból átlagosan 45 ponttal gyengébb kötelességtudó társaikénál.