Sosem volt még példa rá az osztrák választások történetében, hogy az egész országban meg kelljen ismételni a szavazást.
HIRDETÉSAusztria újból államfőt választ, miután a tavaszi elnökválasztás rendkívül szoros eredménye ellen a szélsőjobb Szabadság párt beadvánnyal élt.
Jelöltjük, Norbert Hofer nem egészen egy százalékkal maradt le a zöldek támogatta független jelölt, Alexander Van der Bellen mögött.
Az osztrák alkotmánybíróság úgy döntött július elején, hogy meg kell ismételni az elnökválasztás második fordulóját, mert miközben összesen 31 ezer szavazaton múlt Van der Bellen győzelme, körülbelül 78 ezer szavazólap esetében merült fel olyan szabálytalanság, amely alkalmat adhatott visszaélésre.
Ilyesmi az osztrák választások történetében még sosem fordult elő. Olyan már volt, hogy egy-egy helyen újból le kellett bonyolítani a voksolást, de arra nem volt példa, hogy az egész országban meg kelljen ismételni a választást.
Az elmúlt fél évben súlyosbodó menekültválság nagyban növeli a szélsőjobboldal esélyeit, ahogyan ez Európában több helyütt megmutatkozott már.
Kik a jelöltek?
A jelöltek maradnak, akik voltak májusban, vagyis a szélsőjobboldali Szabadság Párt a parlament egyik helyettes elnökét, Norbert Hofert küldi ringbe megint.
Hofer az első fordulót megnyerte májusban, de a második fordulóban fordult a kocka. Fiatal és dinamikus politikus, aki arról igyekezett meggyőzni az osztrákokat tavasszal, hogy extremitásoktól mentes elveket vall, ha szilárdan kiáll is konzervatív értékrendje mellett.
A másik jelölt, a gazdaságpolitikus Alexander Van der Bellen függetlenként, de a zöldek támogatásával indul. Korábban ő maga vezette az osztrák zöldpártot, ahová a szociáldemokratáktól igazolt át 1994-ben. Attól kezdve a zöldek népszerűsége rohamosan nőtt. Egyre jobban szerepeltek a választásokon. Van der Bellen 2008-ban mondott le, amikor a párt elérte a mágikus 10 százalékos eredményt a választásokon.
Az már több mint két éve eldőlt, hogy a zöldek őt jelölik majd az idei elnökválasztáson, de aztán máskéép döntöttek. Úgy látták jobbank, ha Van der Bellen függetlenként indul, és a párt támogatja a kampányát.
Melyek a kulcskérdések?
Hofer retorikájának középpontjában természetesen a tömegesen érkező menedékkérők befogadásának, befogadhatóságának problémája áll.
Az igazsághoz tartozik, hogy miután Ausztria útba esik a Balkán felől Németországba tartó százezreknek, a határnyitáskor bezúduló tömeg miatt gyakorlatilag megbénult az ország. A vasútat le kellett állítani pár napra, és az érkezők regisztrációja is összeomlott néhány nap után. A hivatalok nem bírták az iramot. Vagyis Hofernek van mivel érvelnie: az osztrákok ugyanolyan közelről nézték az emberáradatot, és ugyanúgy halálra rémültek tőle, mint a németek.
A 8,7 milliós Ausztria több mint 120 ezer menedékkérőt fogadott be tavaly óta, amivel Németország és Svédország után lakossága arányában a harmadik legnagyobb befogadóország lett.
Hofer ellenfele, a zöldek támogatta Van der Bellen ezzel kapcsolatban annyit mond, hogy hatékonyabban kellene integrálni a menedékre jogosultakat.
A másik fontos kérdés a gazdasági helyzet. Az osztrák gazdaság Európa leglendületesebb gazdaságainak egyike. Ugyanakkor a munkanélküliség csökkentése még mindig megoldandó feladat. Habár a számok nem kirívóak, az osztrákokat érzékenyen érintik, hiszen évitzedeket töltöttek gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságban, úgyhogy most nem érzik biztonságban magukat.
Mi lesz, ha Hofer győz?
HIRDETÉSAzt már a szélsőjobb jelöltje sem mondja, hogy Ausztriának ki kellene lépnie az Európai Unióból, de azt igen, hogy a kérdésről népszavazást írna ki, ha Brüsszel tovább központosítana, vagy felvenné tagnak Törökországot.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy bár az osztrák államfőnek nincs jelentős politikai befolyása, ha Hofer kerül a posztra, könnyen lehet, hogy előrehozott választások jönnek, és véget ér a centrista, unióbarát kormánypolitika Ausztriában.
Mit mondanak a kutatások?
Hónapokig a Szabadság párt állt az élen nem ritkán 35 százalékot is meghaladó népszerűségi indexszel, vagyis jócskán lekörözte a kormánypártokat.
Az Eurobarometer felmérése azt mutatta tavasszal, hogy az osztrákok 37 százaléka rosszallással tekint Brüsszelre. Ez az arány a harmadik legmagasabb volt Európában.
HIRDETÉSSzakértők szerint azonban sem ez az eredmény, sem az euroszkeptikus érvek hangoztatása nem jelenti azt, hogy az osztrákok többsége ki is lépne az Európai Unióból.
http://blogs.lse.ac.uk/europpblog/2016/10/24/austria-euroscepticism/