Vége a hatalmi vákumnak Libanonban

Két és fél éven át tartott a hatalmi vákum Libanonban. 2014. április 23-án a parlament nem tudott elnököt választani a köztársaság élére, Michel Szulejmán helyére, akinek május végén járt le a mandátuma.
A legerősebb jelölt, a maronita Szamír Geagea nem szerezte meg a megválasztásához szükséges kétharmadot.
Libanonban a különböző közösségek közötti hatalommegosztás elve alapján az államfőnek a keresztény maronita, a parlament elnökének a síita, a miniszterelnöknek a szunnita közösségből kell érkeznie.
A libanoni parlament azóta 45 alkalommal próbálta újra az elnökválasztást, de sikertelenül. Ugyanis az Aoun pártának 20, és a Hezbollah 13 képviselője minden alkalommal bojkottálta a szavazást.
Így Libanon politikai válságba süllyedt, és az intézmények működése is megbénult. Ennek eredményeképpen az alapvető közszolgáltatások sem működtek, mint például a szemétszállítás. A hulladék tavaly március óta halmozódik, ezzel egyre nagyobb elégedetlenséget váltva ki a libanoniakban.
A patthelyzet januárban kezdett oldódni, amikor Szamír Geagea, Michel Aoun ellenfele, támogatásáról biztosította ez utóbbit.
De valójában az tette lehetővé a továbblendülést, hogy Szaad Haríri volt kormányfő október 20-án bejelentette: támogatni fogja Aount. Haríri szunnita, aki Szaúd-Arábia támogatását élvezi.
Haszan Naszrallah, a befolyásos Hezbollah síita mozgalom vezetője egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a következő szavazáson parlamenti frakciója támogatni fogja Aoun elnökké választását.
De vajon melyik tábor nyert azzal, hogy elfogadták Aount elnöknek?
Nabil Boumenszef, az an-Nahar című lap politikai elemzője szerint Libanon többé már nem jelent prioirtást Szaúd-Arábia számára, így a királyság már nem támogatja libanoni szövetségeseit. Ez pedig Haríri gyengüléséhez vezetett.
Abban minden elemző egyetért, hogy az igazi teszt csak most jön Libanon számára, hiszen az elnöki hatalom meggyengült.
A valódi mutatója annak, kinek van jelentős befolyása, az új kormány felállásának sebessége lesz.