NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Amerikai elnökválasztás - mi lesz a NATO-val?

Amerikai elnökválasztás - mi lesz a NATO-val?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Európa biztonságának legfőbb záloga a NATO. Az egyik amerikai elnökjelölt akár fel is oszlatná, a másik meg nem mondja meg, mit csinálna vele.

Bár a Fulda-völgy ma már csak egy békés, dimbes-dombos táj Németországban, de negyven éven keresztül, a hidegháború alatt úgy tartották, hogy ez a harmadik világháború egyik legfontosabb csatatere lehet.

A német és az európai történelem egyik legfontosabb helyszínén állunk – magyarázta az euronewsnak Richarda Steinbach, az Alfa Pont néven ismert volt katonai bázisból lett emlékhely igazgatója. – Látják ezt a tornyot, itt helyezkedtek el a keletnémet katonai határvédelmi csapatok. Itt volt a határ ennél a fehér zászlórúdnál. A NATO és a Varsói Szerződés csapatai itt néztek egymással farkasszemet úgy, hogy körülbelül két méter választotta el őket egymástól.

Sokan attól tartottak, hogy a keleti blokk csapatai megszállják az NSZK-t, majd a NATO körülbelül 400 000 fős csapatai ellenoffenzívát indítanak. Ennél is jobban féltek attól, hogy konfliktus esetén a felek atomfegyvereket is bevetnének Nyugat-Európában. Erre soha nem került sor. De több mint 27 évvel a vasfüggöny lebontása után ez az emlékhely a valaha itt állomásozó, Európát védő amerikai csapatokra is emlékeztet. Renate Stieber huszonnégy évben keresztül az amerikai csapatok mellett dolgozott. Akkoriban naponta járt ide.

- Ez a hely arra az itt állomásozó amerikai katonák szolgálatára emlékeztet – mondta az egykori kapcsolattartó. – Hogy például a toronyból a nap huszonnégy órájában figyelték a térséget. Arra emlékeztet, hogy mivel járultak hozzá a szabadságunkhoz, a békéhez. Amíg itt voltak, a nyugati népek békében alhattak.

A nyugati világ egy része azonban nyugtalanabbul alszik mostanában. Az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak, és a republikánus jelölt, Donald Trump szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia önmaga védelmében.

- Lesz majd egy hosszabb állásfoglalásom a NATO-ról, amelyben kifejtem, hogy sok ország nem járul hozzá kellő mértékben az erőfeszítésekhez – mondta Trump. – Mi katonai védelemben részesítjük őket, ők meg lehúzzák az Egyesült Államokat. Lehúznak titeket. Én ezt nem akarom. Vagy fizetnek – és ezalatt azt értem, hogy az elmaradásokat is befizetik – vagy kiszállnak. Ha ettől szétesik a NATO, hát akkor szétesik.

Trump szerint ideje, hogy Európa fizessen a hidegháborúért, amikor az Egyesült Államok védelmezte a Szovjetuniótól.
Kiemelte, hogy a NATO szabályaival ellentétben a 28 tagországból csak négy költi honvédelemre a GDP 2%-át.

Európában szinte mindenütt elsőre szürreális tréfának tűnik az a gondolat, hogy Donald Trump lehet az Egyesült Államok elnöke. De ezen a viccen nem mindenki nevet. Különösen amikor Trump arról beszél, hogy feloszlatja a Transzatlanti szövetség 1949-ben alapított fő intézményét, a NATO-t.

- Trumpnak azok a megjegyzései, hogy a NATO tagjainak, különös tekintettel az európai országokra, be kellene fizetniük a kiadásokból rájuk eső részt, abszolút jogosak – szögezi le Judy Dempsey ír szakújságíró. – Persze semmi új nincs bennük. Minden amerikai kormány ezt mondta. és a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus óta az európai országok kicsit aktivizálták is magukat. Hogy a NATO felett eljárt az idő? Jó, de mit kezdene az Egyesült Államok a velük hasonlóan gondolkodó szövetségesekből álló koalícióval? Mit csinálna magával a NATO-val, amely nem csak az Egyesült Államokat fenyegető veszélyeket és kihívásokat kezeli, hanem az Európára leselkedőket is? Ha a NATO ideje lejárt, az azt jelenti, hogy vége a második világháború pusztítása utáni békét és prosperitást megalapozó Transzatlanti Szövetségnek is.

A demokraták jelöltje, Hillary Clinton szerint Trump NATO-ról alkotott véleménye egy újabb világos érv amellett, hogy a milliárdos alkalmatlan az előtte álló feladatra. Ugyanakkor a NATO jövőjéről még kevésbé fogalmaz konkrétan, mint az ellenfele.

- Mindent meg kell tennünk azért, hogy felszívjunk minden lehetséges információt Európából és a Közel-Keletről – mondta Clinton az egyik tévévitában. – Még szorosabb együttműködésre kell törekednünk a szövetségeseinkkel, amit Donald határozottan elutasított. Együtt dolgozunk a történelem leghosszabb ideig fennálló katonai szövetségével, a NATO-val a terrorizmus ellen.

A Marshall-terv keretében az Egyesült Államok több milliárd dollárt költött Európa újjáépítésére és a transzatlanti szövetség megerősítésére. A Marshall Alapítvány ma is létezik, egyik vezetőjével Berlinben találkoztunk.

- Vannak olyan aggodalmak, hogy a transzatlanti szövetség komoly károkat szenved el még akkor is, ha nem Trump lesz az elnök? – kérdezte az euronews riportere.

- Nem tudok semmiféle kárról – mondta Sudha David-Wilp, az alapítvány igazgatóhelyettese. – Trump szélsőséges nézeteket hangoztat, ezt mindenki tudja. Az is elfogadott dolog, hogy ha Hillary Clinton lesz az elnök, akkor is lesznek változások, az Európaiaknk több pénzt kell fektetniük a kollektív biztonságpolitikai erőfeszítésekbe a NATO keretein belül, nagyobb felelősséget vállalva a globális kihívások kezelésében. Van egyfajta várakozás, hogy milyen változások jönnek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

TTIP - a jólét záloga vagy a multik hatalomátvétele?

"A TTIP tetszhalott állapotban van"

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül