NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Így alakult át a magyar sajtó az elmúlt hat évben

Így alakult át a magyar sajtó az elmúlt hat évben
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Akár gazdasági, akár politikai lépésnek tekintjük a Népszabadság megszüntetését, azt nem lehet letagadni, hogy elmúlt hat évben teljesen átrendeződtek a magyar médiapiac viszonyai. Egyre nagyobb befolyással bírnak a kormánypártinak tartott médiumok, a kormányközelinek számító tulajdonosok kezében lévő médiabirodalmak. Íme a Fidesz 2010-es kormányrakerülése óta történt főbb események.

A közmédia és az MTI központosítása

A 2010 májusában alakult Fidesz-KDNP kormány egyik leghamarabb elkezdett változtatása a közmédia és a hírszolgáltatás átszervezése volt. Összevonták a különálló közszolgálati műsorszolgáltatókat (MTV, Duna Tv, Magyar Rádió), illetve az MTI-t, az ott dolgozó onnantól fogva egy közös műsorgyártóhoz, a létrehozott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerültek. Az új struktúráról július 22-én szavazott a Parlament.
Az MTVA vezetőit a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke nevezi ki, ő számít a munkáltatójuknak is. Az NMHH elnökét személyesen a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A változtatásokat a Fidesz azzal indokolta, hogy így kevesebbe fog kerülni a közmédia, illetve ezzel átláthatóbb lesz, és megszűnnek a párhuzamosságok.
Az átalakítás részeként vállalták, és meg is valósították az MTI szöveges hírszolgálatának ingyenessé tételét. A végül 2011. május közepén elindított térítésmentes tájékoztatás következményeként a Független Hírügynökség, az MTI legnagyobb riválisa a következő hónap elsejével megszűnt.

Az új médiatörvény

Az Orbán-kormány legnagyobb belföldi és nemzetközi tiltakozást kiváltó intézkedése az új médiatörvény volt. A minden előzetes egyeztetés nélkül elkészített, majd elfogadott törvényt civil szervezetek, a szakma és az ellenzéki pártok is bírálták. Többek közt azt kifogásolták, hogy a szabályok értelmezésének rugalmassága öncenzúrához vezethet, és a legfőbb döntéshozó szervezet, a Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlensége egyáltalán nem garantált.

A reklámadó – új ellenségek

A Fidesz 2014. június 2-án nyújtotta be a reklámadó tervezetet a Parlamentnek, a médiavállalkozásoknak augusztus 15-étől kellett fizetniük a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után. Az adó rendkívül érzékenyen érintette az üzletileg legsikeresebb kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot, melynek híradójában azóta folyamatosan foglalkoznak a kormány és kormányközeli emberek kétes ügyeivel, olyan témákkal, melyekről a hatalmon lévők nem szívesen hallanak egy országos médiumban. A reklámadó bevezetését Orbán Viktor korábbi kollégiumi szobatársa és barátja, Simicska Lajos is megsínylette. A birodalmához tartozó több média is tiltakozott ellene (többek közt a HírTv és a Magyar Nemzet). Ez lehetett az egyik ok, ami végül a barátság megromlásához, és Simicska emlékezetes Orbán-ellenes kirohanásához vezetett 2015. február 6-án. Pár nappal azután, hogy Lázár János bejelentette, a reklámadó csökkentését és az egykulcsos rendszer bevezetését javasolja.

Origo

Az Origo internetes oldal 2014. május utolsó hetében közölt egy cikksorozatot Lázár János csaknem kétmilliós hotelszámláiról. Az adatok a Miniszterelnökséget vezető államtitkár utazásairól az oldal újságírója peres úton derítette ki. Június másodikán felmondtak a lap főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek. Az oldal akkor még Magyar Telekom tulajdona volt, soha nem ismerték el, hogy politikai oka lett volna a főszerkesztő eltávolításának. Sálingot egyébként az a Vaszily Miklós rúgta ki, akit egy évvel később ideiglenesen kineveztek az MTVA élére (majd idén októberben véglegesítették). A Telekom később tenderen adta el az Origót, 4,2 milliárd forintért vette meg a New Wave Media (melynek testvércége, a New Wave Production Kft. a VS.hu kiadója).

Országos kereskedelmi rádiók

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt egy évvel az MSZP-vel közösen elintézte, hogy a két nagy országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciáját két új piaci szereplő, a baloldali fennhatóságúnak tartott Neo Fm-et elindító FM1 konzorcium, illetve a Class FM-et működtető, Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Advenio Zrt. nyerje meg. A kormányváltás után a Neo FM hiába állta a hallgatottsági versenyben a sarat, az állami cégek, élükön a Szerencsejáték Zrt.-vel náluk nem, csak a konkurensnél hirdettek. 2012 végén szűnt meg a rádió. A Class FM sorsa Orbán és Simicska konfliktusával pecsételődött meg, 2016 májusában eladták a Sláger Rádió korábbi tulajdonosának, mivel valószínűnek tartották, hogy a cég nagyobb eséllyel nyerné el újra a frekvenciát, ha nem Simicska érdekeltségébe tartozik. Politikai szempontból nagy különbség, hogy míg a Class FM-nél hírszerkesztők dolgoznak és olvassák be a híreket, addig a regionális adóknál a központosított állami hírfolyam hallható, mivel az MTI úgynevezett “hangos hírek” szolgáltatása lényegesen kevesebbe kerül, mint hírszerkesztők alkalmazása.

TV2

Talán azért is, mert a közmédia nézettsége nem hozta a várt számokat, célszerű lehetett megfontolni az egyik nagy kereskedelmi televízió megvásárlását. A korábban német tulajdonban lévő TV2-t végül tavaly Andy Vajna kormánybiztos cége, az MBC vette meg (bár Simicska Lajos cége is tulajdonosnak tartja magát, ezzel kapcsolatban még zajlik a pereskedés). Ráadásul a cégvásárlást a kormánybiztos csak állami hitelekkel tudta megoldani. Andy Vajna cége olyan könnyen kapott hitelt, mint amilyen könnyen kap állami hirdetéseket az általa üzemeltetett most már 11 csatorna. Egy nemrég megjelent kutatás szerint, amelyet a Democracy Rights International és a Mérték Médiaelemző központ készített, a népszavazás előtt vizsgált időszakban a TV2 híradójának 89 százalékában a kormányt támogató, migránsellenes tartalmat sugároztak, de ebben a híradóban igyekeztek lejáratni több, a kormány politikáját hangosan megkérdőjelező embert, például Pukli Istvánt, a Tanítanék mozgalom egyik alapítóját és Juhász Pétert, az Együtt alelnökét.

VS.hu

Évekig tartó titkolózás után áprilisban a Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt közölni a nyilvánossággal, hogy alapítványai mire költik a pénzt. Ugyan kevés konkrétum derült ki, de egy biztosan: a jegybankelnök unokatestvéréhez köthető, a VS.hu-t is működtető kiadó félmilliárd forintot kapott az MNB alapítványaitól. Az ott dolgozó újságírók akkor azt mondták az Euronews-nak, hogy nagyon megdöbbentek, amikor ez kiderült, egyértelmű volt a számukra, hogy ezek után a vs.hu teljesen ellehetetlenül szakmailag. A botrány kirobbanása után sorra mondtak fel a lap meghatározó szerkesztői és újságírói.

Klubrádió

Több mint 6 éve tart a Klubrádió kálváriája. 2009-ben írt ki pályázatot 92,9 MHz-es fővárosi frekvenciára az akkori médiahatóság, az ORTT. 2010 áprilisában ezt a frekvenciát a Klubrádió meg is nyerte, de a médiahatóság jogutódja, az NMHH kimondta a pályázat érvénytelenségét. A hosszas jogvita miatt végül csak 2014-ben költözhetett át a Klubrádió erre a frekvenciára, de a rádió tulajdonosai beperelték a médiahatóságot, és kártérítést követeltek, hiszen a korábbi frekvencia használatáért díjat kellett fizetniük, ráadásul a reklámbevételeik is elmaradtak. A bíróság azóta jogerős ítéletet hozott azzal kapcsolatban, hogy az NMHH-nak ki kell fizetnie a frekvenciahasználati díjat, a kártérítés ügyében azonban még nem zárult le a per.

Napi Gazdaság

HIRDETÉS

A Napi Gazdaságot 2013-ban vette meg a kormányközeli Századvég, aztán 2015-ben új tulajdonos kezébe került: a napilapot az Orbán-Simicska háború miatt távozó, korábbi Magyar Nemzet-főszerkesztő, Liszkay Gábor vásárolta fel, és szeptember 1-től új formában, már Magyar Idők néven jelent meg az újság, ahol több olyan újságíró kezdett el dolgozni, akik az Orbán-Simicska konfliktus után nem akartak maradni a Magyar Nemzetnél, a HírTV-nél és a Lánchíd Rádiónál.

Metropol

Ugyancsak Simicska Lajoshoz kötődött a korábbi ingyenes újság, a Metropol. A vállalkozó Orbán Viktorral való konfliktusa előtt a lap tele volt állami hirdetésekkel, amelyek mennyisége azonban rohamosan csökkenni kezdett, így a lapot végül jobbnak látták megszüntetni. Ennek persze nem csak a hirdetések elmaradása volt az oka, hanem az is, hogy megjelent a piacon a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Lokál, amelyben feltűntek a Metropolnál elmaradó állami hirdetések.

Hajagos Andrea és Pálfi Rita

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Papírtigrisből viszonyítási ponttá vált az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése

Büntetné az újságírók forrásait egy horvát törvényjavaslat

Óvadék ellenében védekezhet szabadlábon két iráni újságíró