Egy megtépázott hírnevű 71 éves szervezet élére kerül új vezető.
HIRDETÉS
Egy megtépázott hírnevű 71 éves szervezet élére kerül új vezető. Hosszú találgatás után egy kelet-európai nő helyett egy nyugat-európai férfi lett az ENSZ főtitkára. Az egykori portugál miniszterelnök Antonio Guterres 10 évig a szervezet egyik legfontosabb területét irányította. Menekültügyi főbiztosként fontos tapasztalatokat szerzett, ami manapság nem elhanyagolható szempont. Ban Ki Mun ugyanakkor komoly konfliktusokat hagy hátra. Az új főtitkárra vár a szervezet reformja, és olyan megoldandó ügyek, mint a szíriai polgárháború.
1945-ben a második világháború és a Hirosimában és Nagaszakiban ledobott atombombák után óriási szükség volt a békére, az emberi jogok tiszteletben tartására és a fegyveres konfliktusok megoldására. Ez az igény hívta életre az Egyesült Nemzetek Szervezetét.
A Második Világháborút után következő Hidegháború azonban hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját. A Szovjetunió összeomlása után ugyanakkor sorra jöttek a borzalmak, amelyekre nem tudott időben reagálni a szervezet. A ruandai és a boszniai népirtások inkompetens képet festettek az ENSZ-ről.
Ma pedig szíriai polgárháború miatt gondolják sokan ugyanezt. Aleppo emiatt is szimbólum lett.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hónapok óta döntésképtelen a Szíriai konfliktus rendezésében.
Jelenleg 15 tagja van a Biztonsági Tanácsnak, amelyben csak 5 ország van jelen állandóan: Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország. Bármelyik állandó tag élhet a vétójogával, amivel blokkolhatja a határozatokat. Ezt teszi Oroszország is a szíriai konfliktusban, hogy védje a népirtással vádolt Aszad rezsimet. Négy további nagyhatalom India, Brazília, Németország és Japán régóta küzd azért, hogy nagyobb beleszólásuk legyen a döntésekbe. Közösen azt javasolják, hogy velük együtt bővítsék 25 tagra a tanácsot, ahol szerintük az afrikai országoknak is helyet kell adni. Egy kibővített tanácsban nehezebb lenne blokkolni a döntéseket. Zeid Ra’ad al Husszein az ENSZ emberi jogi biztosa nemrég azt mondta: a Biztonsági Tanács képtelen volt arra, hogy véget vessen az aleppói borzalmaknak. Ezek után felmerül bennem, hogy a Biztonsági Tanács valójában kinek a biztonságáért dolgozik? Biztosan nem az Aleppóiak érdekeit tartják szem előtt.
Aleppóban legutóbb azért omlott össze a tűzszünet, mert az oroszok lebombázták az ENSZ segélykonvoját, amivel élelmiszert és gyógyszereket szállítottak az orosz hadsereg által lassan porrá bombázott városba.