David Cameron felelős a hiányos információkra alapozott hibás döntések sorozatáért, ami a sikertelen Líbia-stratégiához vezetett.
HIRDETÉSDavid Cameron volt brit miniszterelnököt teszi felelőssé a kudarccal végződött líbiai katonai beavatkozásért a brit parlament külügyi bizottsága. Azzal vádolják David Cameront, hogy megfelelő stratégia és titkosszolgálati információk hiányában indította a légi támadást Moammer Kadhafi és rezsimje megbuktatására.
A Franciaországgal közös katonai beavatkozás eredménye az lett, hogy Líbia belpolitikai káoszba süllyedt. Milíciák tucatja harcol a hatalomért, és a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet is megvetette lábát az észak-afrikai országban.
A parlamenti bizottság megállapításaiban a következők szerepelnek:
- Mivel David Cameron hívta életre a Nemzeti Biztonsági Tanácsot 2010-ben, ezért ő a felelős azért, hogy nem tudtak egy megfelelő Líbia-stratégiát kidolgozni.
- Nem lett volna szabad csak utólag gondolni arra, hogy a lázadást kihasználhatják a szélsőséges milíciák.
- A bizottság szerint nincs bizonyíték arra, hogy a kormány megfelelően elemezte a líbiai lázadás természetét. Az Egyesült Királyság stratégiáját téves feltételezésekre alapozták, a bizonyítékokat pedig hibásan értékelték.
- A kormány nem azonosította be a lázadásban részt vevő szélsőséges milíciákat.
Crispin Blunt, a bizottság elnöke azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az Egyesült Királyságot Franciaország rángatta bele a katonai akcióba. Az eredeti terv az volt, hogy megvédik Bengázi lakosságát, ám utólag kiderült, hogy korántsem voltak olyan nagy veszélyben, mint azt gondolták. A bizonyítékokat erősen eltúlozták.
Miután visszaállították a biztonságot Bengáziban, lett volna politikai megoldás a helyzet rendezésére, például Tony Blair tárgyalhatott volna Kadhafival, ám a brit kormány kizárólag a katonai beavatkozásra koncentrált.
A brit kormány azzal védekezett, hogy az Arab Liga kérte a segítségüket, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa is engedélyezett.
A külügyi bizottság szerint brit csapatokat nem lehet Líbiába küldeni, még kiképzést sem tarthatnak, csak azután, hogy a nemzeti egységkormány stabilizálta a biztonságot, magához vette a politikai irányítást és hivatalos kérést nyújt be Londonnak. A végső döntést pedig a brit parlamentnek kell meghoznia.
A líbiai Bengáziban 2011 februárjában kormány ellenes lázadás tört ki, ami országos polgárháborúba torkollott. A brit-francia-amerikai katonai beavatkozás eredményeként megbukott Kadhafi kormánya, a diktátort végül augusztusban megölték. Az országban azóta belpolitikai káosz uralkodik.