A Magyarországon is népszerű üzletlánc a tradicionális Kentucky helyett Texast választja központjául, az ottani kedvezőbb vállalati feltételek miatt.
Harmincezernél több étterem szerte a világon
HIRDETÉS
A KFC, vagyis a Kentucky Fried Chicken néven ismert gyorséttermi óriás áthelyezi amerikai székhelyét a kentuckyi Louisville-ből a texasi Dallas közelébe.
A KFC-t a vállalat arcaként világszerte közismert Harland Sanders ezredes alapította (1890-1980), aki az országút mellett árult sültcsirkét, mielőtt 1952-ben megnyitotta első éttermét a utahi Salt Lake Cityben, majd sikeres receptjét elkezdte értékesíteni az útmenti vendéglőknek (franchise). Amikor az üzlet berobbant, átköltözött Kentuckyba, ahol haláláig folyamatosan a 2. legismertebb arcnak számított az Egyesült Államokban.
A közösségi médiában természetesen azonnal elkezdődtek a viccelődések, hogy akkor most Texas Fried Chickennek kell-e nevezni a vállalatot, de erről szó sincs. A tradicionális márkanév fennmarad az USA-ban és a világhálózatban is. A névváltoztatásról csak a Yum! Brands dönthetne, amely a Taco Bell-el és a Pizza Hut-tal együtt a KFC anyavállalata, és esze ágában sincs a bevált márkanevet átírni.
2024-ben a KFC már harmincezernél több étteremnek adta a nevét szerte a világon, és a vállalat becslése szerint naponta átlagosan 8 új fiókot nyit valahol a glóbuszon. A márka 145 országban működtet franchise rendszereket, melyek egyharmada Kínában található.
Kentucky nagyot csalódott
Andy Beshear republikánus kormányzó a lépés úgy kommentálta, hogy "csalódott vagyok a döntés miatt, és úgy gondolom, hogy a cég alapítója is az lenne. Ennek a vállalatnak a neve Kentucky-val kezdődik, és államunk örökségét és kultúráját közvetítette termékeinek értékesítésében".
Anthony Piagentini Louisville-i tanácstag azt írta, hogy "ha a KFC hűtlen hozzánk, akkor menjen békével és nevezzék át Texas Fried Chickennek. Majd keresünk olyan cégeket, amelyek itt akarnak lenni, és támogassuk inkább őket".
A Yum! Brands vezérigazgatója, David Gibbs viszont úgy nyilatkozott, hogy a változások fenntartható növekedést kínálnak a cégcsoport számára, és a texasi költözés egy újabb fontos lépés az ikonikus éttermi márka globális növekedésében. A KFC központjának áthelyezése Texasba hat hónapig tart.
De miért éppen Texas?
Az elmúlt néhány évben számos nagyvállalat jelentette be, hogy Texasba helyezi át vállalati központját, ahol alacsony az adózás, szilárd a gazdasági növekedés és jelentős vonzerő a vállalkozásbarát helyi politika.
Ezek közé tartozik a Chevron energiavállalat, a Charles Schwab Corporation befektetési cég és az Elon Musk által irányított X és SpaceX társaságok. A Reuters jelentése szerint idén nyáron Musk a texasi Austinban vezeti be az autonóm taxizást, mert az állam szinte semmilyen jogszabállyal nem korlátozza a vállalkozást. Az állam számára fontos, hogy a korábbi monokultúrás olajgazdasághoz képest a magasan fejlett technológiákat is folyamatosan betelepítse, beleértve az űrhajózást és a Kaliforniától elcsábított tech-cégeket.
A Realtor.com ingatlancég prognózisa szerint Texas jó úton halad, hogy megelőzze Kaliforniát, és 2045-re az USA legnépesebb államává váljon. Abban az évben Texas lakossága eléri a 42 milliót főt, ami hatalmas ugrás a jelenlegi 31 millió alatti számhoz képest. Ha ez bekövetkezik, akkor Texas lehet a világ 5. legnagyobb GDP-termelője. Jelenleg a 8. helyen áll, megelőzve Kanadát, Dél-Koreát, Ausztráliát és Oroszországot.
Egy ilyen változás az Egyesült Államok egész politikájára és kultúrájára is komoly hatással lenne, mivel a mostaninál sokkal nagyobb kongresszusi képviseletet eredményezne, sőt erősítheti az amúgy is létező szeparatista érzelmeket a Magányos Csillag (Lone Star) államban.
Megjegyzendő, hogy az állam súlya a szövetségben mindig is jelentős volt, amit mutat, hogy a 2. világháború óta 7 elnöki mandátumot töltöttek be texasiak.
Az amerikai nagyipar dél felé való tolódása (Texas, Florida, Georgia, Kalifornia) már régebben megfigyelhető folyamat, sokféle okból, amelyek nem csak klimatikusak. Szerepet játszik ebben az olcsóbb munkaerő, a lazább piaci szabályozás, az alkalmazottaknak előnyösebb lakhatási feltételek és a városi közbiztonság. (A kétmilliós Houstonban például jóval kevesebb emberölést regisztráltak, mint az USA sok kisebb lélekszámú városában.)
Ez is oka annak, hogy Greg Abbott texasi kormányzó felajánlotta Nemzeti Gárdájának bevetését a déli határ migrációs nyomása ellen, mivel - szavai szerint - félti az állam biztonságát és zavartalan fejlődését.
Ha a nagy ipari márkák költözése a Magányos csillag államba tovább folytatódik, ami nagyon valószínű, az komoly kihívás elé állítja a faképnél hagyott államokat, melyekre fokozott pénzügyi nyomás nehezedhet emiatt. Mindez a demokratáknak is fejfájást okoz, mert a jelentős északkeleti ipari államok közül több is demokrata színezetű (New York, Michigan, Illinois, Pennsylvania), és kormányzóik is azok.