Annak ellenére, hogy elvileg az olimpiai játékok nem használhatók fel sem politikai propaganda, sem vallási vagy éppen rasszista elméletek terjesztésére, az ötkarikás játékok gyakran szolgáltak – és s
Annak ellenére, hogy elvileg az olimpiai játékok nem használhatók fel sem politikai propaganda, sem vallási vagy éppen rasszista elméletek terjesztésére, az ötkarikás játékok gyakran szolgáltak – és szolgálnak – politikai fórumként, ahogy ezt a történelem többször is bebizonyította. Íme, egy rövid áttekintés!
Berlin, 1936
Hitler abszolút propagandacélokra használta fel a Birodalom fővárosában megrendezett olimpiai játékokat.
Melbourne, 1956
Hollandia, Spanyolország és Svájc bojkottálta az ötkarikás játékokat, így fejezve ki egyet nem értésüket Magyarország szovjet megszállását illetően. A játékokon egyébként a magyar csapat részt vett és kilenc aranyérmet nyert. Sok magyar sportoló nem tért vissza hazájába.
Tokió, 1964
Dél-Afrikát ebben az évben fajüldöző politikájára válaszul eltiltották az olimpiáktól. A 18-ik, Tokióban rendezett nyári játékokon már nem vehetett részt. 1968-ban, 1972-ben és 1976-ban több más afrikai állam maradt távol a játékoktól, a dél-afrikai fajüldözés ellen tiltakozásul. 1990-ben, amikor megkezdődtek az apartheid felszámolására összehívott tárgyalások, Dél-Afrika újra csatlakozhatott az Olimpiai Mozgalomhoz.
Mexikó, 1968
A 200 méteres síkfutás eredményhirdetésén a himnusz alatt az első és harmadik helyezett, az amerikai Tommie Smith és John Carlos fekete kesztyűben, öklüket égnek emelve tüntettek a rasszizmus ellen.
München, 1972
Öt nap volt hátra a müncheni nyári játékokból, amikor a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet túszul ejtette az izraeli csapat 11 sportolóját. Két sportoló rögtön a túszejtéskor halálosan megsebesült, de a német hatóságok kudarcba fulladt kiszabadítási akciójában a többi túsz is életét vesztette. Meghalt öt terrorista és egy német rendőr is. Később a két túlélő (de el nem ítélt) palesztin túszejtőt, valamint az akció feltételezett kitervelőjét az izraeliek titkos akciója során kivégezték.
Moszkva, 1980
A rúdugró számot a lengyel versenyző, Wladyslaw Kozakiewicz nyerte meg. Ez már a “vihar előtti állapot” volt az akkori Lengyelországban, a Szolidaritás előtti helyzet…
Los Angeles, 1984
Válaszul a moszkvai olimpia Jimmy Carter felhívására indult bojkottjára a keleti blokk hasonló lépésre készült. A Szovjetunió – ugyanerre kötelezve a Varsói Szerződés tagállamait is – megtagadta a részvételt a Los Angeles-i játékokon. Moszkva felhívásához 19 ország csatlakozott.
Szöul, 1988
Kuba, Etiópia és Nicaragua bojkottálta a játékokat, a Dél-Korea és Észak-Korea közötti konfliktus miatt.
Barcelona, 1992
Hassiba Boulmerka nyerte az 1500 méteres síkfutást a barcelonai olimpián. Az algériai sportoló rövidnadrádban és ujjatlan trikóban állt rajthoz, amiért egy algériai iszlamista csoport életveszélyesen megfenyegette őt és családját is. Boulmerka rendőri védelem alatt állt az olimpián.
Atlanta, 1996
Egy magányos terrorista, Eric Rudolph a zsúfolásig megtelt Atlanta Olimpiai Park koncertjén padra erősített csőbombát robbantott. A nézők közül ketten meghaltak és több mint százan megsérültek. A merénylőt csak évekkel később fogták el.
Sydney, 2000
1999-ben Afganisztánt eltiltották a következő olimpiáktól az ország tálib – azaz a nőket diszkrimináló – szabálya miatt. Az eltiltást 2002-ben feloldották, mivel Kabul eltörölte a nőellenes szabályokat, így a 2004-es játékokra már öt sportolót küldhetett, köztük két nőt volt.
Peking, 2008
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet számos országot próbált rávenni arra, hogy maradjonak távol a megnyitóünnepségtől, az emberi jogok semmibe vétele ellen tiltakozva, ami a Kínai Népköztársaságban tapasztalható.
London, 2012
Szaúd-Arábiának sikerült elkerülnie a kizárást, miután beleegyezett, hogy az olimpiák történetében először női sportolókat is indít a londoni ötkarikás játékokon.
Rió, 2016
Megalakult a menekültstátusú sportolók ötkarikás csapata, amelynek szíriai, kongói, dél-szudáni vagy éppen etióp tagjai közül a kvótát szerzők az olimpiai zászló alatt versenyeznek Rióban.
Rió, 2016
A doppingügybe keveredett orosz atlétákat kizárták a játékokból. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, az összes orosz sportolót nem tiltja el a versenytől – a sportágak nemzetközi szövetségeinek kezébe adta ennek eldöntését.