Tony Blair: "egy kormányfőnek nehéz döntéseket is hoznia kell"

Határozott bírálatokat fogalmazott meg az Egyesült Királyság 2003-as iraki beavatkozásával kapcsolatban a szerdán közzétett jelentés.
A hét év alatt lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő jogi felhatalmazással vett részt a brit haderő az iraki háborúban.
- Az Irakkal kapcsolatos döntést téves hírszerzési információkra és következtetésekre alapozták. Tony Blair akkori brit kormányfővel ellentétben úgy véljük, az invázió nehézségeit előre lehetett látni – fogalmazott a vizsgálatot vezető John Chilcot.
A Chilcot-jelentés
Hozzátette, túlzóak voltak az indokként emlegetett iraki biztonsági fenyegetésekről szóló beszámolók. A brit katonai beavatkozás jogi háttere nem volt megalapozott és az akció megtervezése sem volt helytálló. A vizsgálóbizottság azt is hiányolta, hogy nem készült terv az iraki viszonyok beavatkozás utáni stabilizálására.
John Chilcot szerint nem kétséges, hogy Szaddám Huszein iraki rezsimje fenyegetést jelentett a világra, és előbb-utóbb indokolttá tette volna Irak lerohanását, de nem akkor és nem azokkal az indokokkal, ahogy ezt 2003-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette.
Az egykori miniszterelnök, a jelentésre reagálva, kitartott amellett, hogy az adott körülmények között, az akkori információk ismeretében jó szándékkal, jó döntést hozott.
- A kormányfői poszton töltött 10 évem legnehezebb és legkínzóbb döntése volt, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció tagjaként eltávolítjuk a hatalomból Szaddám Huszeint. Ezért a döntését a mai napig vállalom a felelősséget, kivétel és mentségek nélkül – mondta Tony Blair.
Hozzátette, a jelentés is igazolta, hogy nem hamisítottak adatokat, és nem hazudtak a döntés előkészítése során, a napjainkig tartó terrorhullámért pedig szerinte nem az iraki beavatkozás vagy a diktátor megdöntése okolható.Azt sem találták bizonyítottnak, hogy az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélésein titkosan kötelezettséget vállalt volna a britek részvételéről a beavatkozásban. Egyben sajnálatát fejezte ki a 179 brit áldozat hozzátartozóinak.
Mint fogalmazott, amikor valaki elvállalja a kormányfői posztot, vállalja, hogy nehéz döntéseket is hoznia kell. Döntéseket, amelyekért vállalnia kell a felelősséget, ahogy most ő is teszi. Amióta leköszönt a posztról, a Közel-Kelet békéjének és biztonságának a helyreállításán dolgozik. Ahogy fogalmazott: 13 éve és ezután is, a brit beavatkozásról hozott döntés súlyával kell együtt élnie.
Időrendben
- 2003. március 17.: a brit kabinet megszavazza a szerepvállalást Irakban, egy nappal később a parlament is
- 2003. március: megkezdődik a brit beavatkozás
- 2003. július: holtan találják David Kelly fegyverzetellenőrt, aki felvetette, hogy Blair és csapata eltúlozta a tömegpusztító fegyverek iraki gyártásának fenyegetését
- 2009. április: brit kivonulás Irakból
- 2009. június: Gordon Brown kormányfő vizsgálatot rendel el a tanulságok levonására
- 2010. január: Tony Blair tanúskodik, „nem bánta meg Szaddám Huszein elmozdítását”
- 2011. január: Blair újra tanúskodik, „sajnálja a veszteségeket”
- 2015. május: a jelentés határidejének második meghosszabbítása
- 2016. július 6.: a jelentés bemutatása