HIRDETÉSMíg a világ nagy részét egyre inkább a közösségi média és a felhő alapú számítástechnika hálózza be, Kína továbbra is blokkolja a világ leglátogatottabb oldalaihoz való hozzáférést, mint amilyen a Facebook, a Twitter vagy a Google. Ennek ellenére egyre többen szereznek hozzáférést a cenzúrázott tartalmakhoz. A kínai kormány közben engedélyezte az elmúlt pár évben alapított külföldi oktatási intézményeknek, hogy hozzáférjenek a cenzúrázott tartalmakhoz.
A Kínai Nagy Tűzfal, vagyis a cenzúra rendszere, elősegíti a kínai kormány hatalmon maradását. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kínai internetfelhasználókat megfosztják a közösségi médiától és egyéb online technológiáktól. A Renren, a Weibo és Baidu a kínai megfelelői a Facebooknak, Twitternek és a Google-nak.
Amíg a kínai kormány részben az internet cenzúrájával igyekszik megtartani a politikai stabilitást, az elmúlt években egyre inkább elterjedt a virtuális magánhálózat (Virtual Private Network – VPN) használata, amellyel a Kínai Nagy Tűzfalon túli oldalakat is el lehet érni. A kínai kormány persze egyre keményebben fellép a használói ellen. Nem ritka az olyan eset, amikor a magánhálózat felhasználója teljesen elveszti az internetkapcsolatát.
A Kínában tartózkodó külföldi cégek számára ez nem jó hír. A legtöbb cég dolgozója saját, illegálisan megvásárolt magánhálózatra hagyatkozik, enélkül az irodai kommunikáció könnyen meghiúsulna. Ha egy cég például Google termékeket használ, akkor mind az e-mailhez, mind a dokumentum megosztáshoz szükséges a virtuális magánhálózat. A New York Times felmérése szerint, a megkérdezett cégek 86 százalékát negatívan befolyásolta az internetcenzúra.
Kivételes helyzetben vannak a külföldi egyetemek. A New York-i Egyetem Sanghaji Kampusza teljes önállóságot kapott az oktatás és kutatás területén. Az egyetem hallgatóinak 51 százaléka a kínai szárazföldről származik, míg a többiek a világ más pontjairól érkeztek Sanghajba tanulni. Így az egyetem otthont ad egy olyan közösségnek, melynek tagjai különböző internetfelhasználási háttérrel rendelkeznek, más-más közegben nőttek fel. Ezért, annak ellenére, hogy a cenzúra megszűnik az egyetem területén, nem mindenki használja ki a szabad online élet lehetőségeit.
Az autonómia többet jelent mint a cenzúramentes internet. Lena Scheen holland professzor, kínai történelmet tanít a sanghaji kampuszon. Egy interjúban arról mesélt, hogy a tantervbe is beveszik a kínai kormány által elfedett történelmi eseményeket, mint amilyen a milliók életét követelő 1966-os Kulturális Forradalom volt.
A New York-i Egyetem Sanghaji Kampusza mellett, a Duke Kunshan Egyetem és a Nottinghami Egyetem Ningbói Kampusza is hasonló oktatási és kutatási autonómiát élvez Kínában.