1999-ben indult a gigantikus építkezés, akkor kezdték a robbantásokat a svájci Gotthárd-hegynél, hogy alagutat építsenek.
HIRDETÉS1999-ben indult a gigantikus építkezés, akkor kezdték a robbantásokat a svájci Gotthárd-hegynél, hogy alagutat építsenek. 17 év után elkészült.
4 óriási, egyenként 3000 tonnás fúróval láttak neki a munkának 2003-ban. Több mint 28 millió tonna követ kellett kietermelni a sziklás hegy gyomrából.
2010 októberében ünnepeltek a munkások: az egyik fúró átért a hegy túloldalára. Nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, eleinte 45 fokos hőség volt az alagútban.
A Gotthárd-alagút a legmélyebb a világon, 2300 méterre van a Piz Vatgira-hegy alatt. 57 kilométer hosszú, 20 perc alatt lehet átjutni Erstfeldből Bodióba.
Összehasonlításképpen a Csalagút (Csatorna-alagút) 50,5 kilométeres, a Japánban lévő Szeikain-alagút 53,8 kilométeres.
300 kilométer sínt és 380 ezer betonelemet fektettek le, mire elkészült a gyorsvasút pályája.
Három alagutat kellett kifúrni. Kettőben a vonatok járnak, a harmadik pedig arra szolgál, hogy vészhelyzetben ki tudják menekíteni az utasokat.
A személyvonatok óránként 250, a tehervonatok pedig 160 kilométeres sebességgel mehetnek. Az is nagy előnye az alagútnak, hogy nincs benne szintkülönbség, így egyetlen mozdony is elég a teherszerelvények vontatásához.
Az új alagút fontos része a Rajna–Alpok folyosónak. Európa egyik legforgalmasabb áruszállítási útvonala Rotterdamtól Genováig tart, vagyis összeköti az Északi-tengert a Földközi-tengerrel.
Az új építménynek köszönhetően kevesebb dugó lesz a térségben, mivel sok árut ezentúl nem kamionnal, hanem vonattal szállítanak.
Szakemberek arra számítanak, hogy a következő öt évben 20%-kal nő a vasúti teherszállítás Rotterdam és Genova között, ez jelentősen csökkenti a légszennyezést az Alpokban.