NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Görögország: miért vállalnak későn gyereket a görög nők?

Görögország: miért vállalnak későn gyereket a görög nők?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Vassziliki és Kosztisz 2008-ban házasodott össze, az első gyerekük tavaly született.

Vassziliki és Kosztisz 2008-ban házasodott össze, az első gyerekük tavaly született. A feleség egy oktatási szervezetben vezető, férje mérnökként dolgozik. Utóbbi ágazatot érzékenyen érintette a Görögországot sújtó pénzügyi-gazdasági válság. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért vártak hét évet a gyerekvállalással.

- Amikor összeházasodtunk, Görögország nagyon jó helyzetben volt, úgy tűnt, hogy a feleségemnek remek munkahelyi lehetőségei lesznek. Én mérnökként egy olyan ágazatban dolgoztam, ami virágzott Görögországban. Szinte euforikus hangulat volt nálunk, de 2008-tól minden rosszabbra fordult – nyilatkozta Kosztisz Orfanosz.

- Munkahelyi előléptetésre számítottam akkor. Ez nagyjából az az időszak volt, amikor a görög válság kezdődött. Egy gyerekvállalás nem mindig könnyű, ezért döntöttünk úgy, hogy várunk – magyarázta Vassziliki Koszturu-Orfanu.

Egyre idősebben szülnek a görög nők

Az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkent a születések száma Görögországban, a pénzügyi válság kezdete óta ez még szembetűnőbbé vált. A nők számára már nem az volt az első számú cél, hogy minél előbb gyerekük szülessen – magyarázta a szülészorvos.

- Ma a legtöbb nő 33 éves kora felett szül. A terhesség így nehezebbé válik, és kevesebb gyerek születik. Ennek az az oka, hogy egy második vagy harmadik gyerek nagy terhet ró a családokra – mondta Dr. Mihalisz Rotasz szülészorvos.

Görögországban a család mindig is fontos szerepet töltött be. Sztamatisz Venetisz szociológus szerint a jelenlegi tendencia azért van, mert a fiatalok előbb a saját egzisztenciájukat szeretnék megteremteni, hogy utána mindent megadhassanak a gyermeküknek.

- Azért nem vállalnak a görögök gyereket, mert nagyon drága az élet. Annak érdekében, hogy a fiatalok mégis emellett döntsenek, rengeteg időre van szükségük. Olyan munkahelyet kell találniuk, ahol biztonságban érzik magukat, tisztességes jövedelmük van, szóval biztosnak kell lenniük abban, hogy meg tudják teremteni azokat a feltételeket, melyekre egy gyereknek szüksége van – hangsúlyozta Sztamatisz Venetisz szociológus.

Kevés gyerek születik

A görög termékenységi ráta az egyik legalacsonyabb a világon. Egy görög nő átlagosan 1,3 gyermeket szül, ami jócskán elmarad attól a 2,1-es számtól, ami elég lenne a népességnövekedés megindulásához. Ez azonban egyelőre kilátástalan tervnek tűnik. A görög lakosság folyamatosan öregszik. Elemzések szerint 2050-re kétszer annyi 65 év feletti lesz, mint 2000-ben volt. Ez a lakosság 32 százalékát jelentené.

A görög kormány egyik legfontosabb reformja a nyugdíjrendszer átalakítása volt. Egyebek mellett csökkentették a nyugdíjakat, és megszüntették a kiegészítő juttatásokat. Az athéni stábunknak nyilatkozó görög nyugdíjas úgy érzi, annak ellenére, hogy több mint 40 évet dolgozott, most elárulták.

- A szegénységi küszöb alatt élek. A nyugdíjakat már 12-szer csökkentették, és nemrég ismét. Most 453 eurót kapok havonta. Emiatt változtatnom kellett a szokásaimon és a szükségleteimen is. Alig tudok megélni – panaszkodott Geraszimosz Drakonteidisz.

Görögország egyik legfontosabb feladata, hogy megbirkózzon a növekvő munkanélküliséggel, a nyugdíjrendszer nehézségeivel, és azzal, hogy egyre kevesebb munkaképes korú ember él az országban.

Alexandra Tragaki egyetemi professzor a demográfiai változások pénzügyi hatásaira szakosodott, azt mondja az egyik megoldás a nyugdíjkorhatár emelése lenne.

- Jelenleg – demográfiai szempontból – nincsenek olyan változások, melyek rövid távon enyhítenék a nyugdíjrendszeren lévő nyomást. A munkaerőpiacon kellene reformokat bevezetni, akár azzal, hogy emelnék a nyugdíjkorhatárt, vagy azzal, hogy olyan munkaköröket is bevonnának a rendszerbe, melyek jelenleg nem járulnak hozzá az adózáshoz – mondta Alexandra Tragaki, a Harokoposz Egyetem professzora.

A növekvő munkanélküliség komoly problémát okoz Görögország számára, és ez nemcsak a diploma nélkülieket érinti, hanem azokat is, akik egyetemet vagy főiskolát végeztek.

Maria és Harrisz is posztgraduális képzésen vesz részt. Jövőre szerzik meg a második diplomájukat. Mind a ketten külföldre szeretnének menni.

- Görögország gyönyörű ország, de jelenleg rombolja a fiatalokat. Semmilyen perspektívát nem ad, nincs jövőkép. Minden homályos – véli Maria Haralampaki, aki humánerőforrás szakra jár.

- A fiataloknak nagyon nehéz, ha olyan állásuk van, amivel havi 500 eurót keresnek. Karriert kell, hogy építsenek, és közben reménykednek, hogy 10-15 év alatt nevet szereznek a szakmájukban – mondta Harrisz Kotiosz leendő pénzügyi jogász.

Térjünk vissza Vasszilikihez és Kosztiszhoz. Vassziliki édesanyja segít nekik a gyereknevelésben. A házaspár egyelőre nem tudja, hogy szeretnének-e kistestvért Ciliának, de elképzelhetőnek tartják, hogy nem vállalnak még egy gyereket.

- Az emberek vágynak az első gyerekre. Azt mondják, rendben, legyen. Tudomásul veszik, hogy áldozatokat kell vállalniuk érte. A második gyereknél már nehezebb minden, főleg gyakorlati szempontból – nyilatkozta Kosztisz.

- Elég nehéz úgy munkát vállalni, ha anya vagy. Még nehezebb mindezt 2016-ban, Görögországban megtenni. Ha tisztességes fizetést szeretnél, amivel mindent meg tudsz adni a gyerekednek, akkor a napi munkaidő egyértelműen több lesz, mint nyolc óra – mondta Vassziliki.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Makrogazdasági válasz a demográfiai problémára: többet kéne dolgozni

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai