Bojkottálja Humanitárius Világcsúcsot az Orvosok Határok Nélkül szervezet
HIRDETÉSA közös és hatékony nemzetközi fellépést remélik a menekültválság kezelésében az első Humanitárius Világcsúcs, a World Humanitarian Summit isztambuli tanácskozásának résztvevői.
A humanitárius alapok jelenleg tizenkétszer nagyobbak, mint 15 évvel korábban. Szakértők szerint nagyobb hangsúlyt kap a források költséghatékonyabb felhasználása is, illetve a komolyabb helyzetek eszkalálódásának megelőzésére tett erőfeszítések támogatása.
- Minden egyes dollár, amit most az emberi jogok biztosítására költünk, a jövőben tízezer dollárokat takarít meg, ezért a rövid táv helyett a hosszú távú érdekekre kell összpontosítani, és humanitárius ügyekben azonnal intézkedni. Ezáltal a biztonságosabbá tett világ hosszabb ideig maradhat az – mondta Kate Gilmore, az ENSZ emberi jogi főképviselőjének helyettese.
A kétnapos humanitárius csúcs első eredménye a “Nagy alku” (Grand Bargain) néven emlegetett egyezség. Célja, hogy a segélyezés adminisztrációs költségeit egymilliárd dollárral csökkentsék egy év alatt. Az így felszabaduló források is a segélyezendő emberekhez juthatnának. Összesen 15 milliárd dollár hiányzik a krízisek hatékony kezeléséhez, ez a megállapodás is egy előrelépés.
- A felajánlások, a források biztosítása többet jelent a pénznél, sokkal mélyebb üzenete és hatása van. A kihívások felismerése az első, hogy válaszokat is tudjunk adni. A csúcs résztvevői, vagyis valamennyien jobb rendszerben működő humanitárius segítségnyújtást szeretnénk, kevesebb tranzakciós költséggel, nagyobb hatékonysággal, ezáltal eredményesebben. A szükséget szenvedő embereknél kell lássunk minél nagyobb eredményt – mondta Elhadj As Sy, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szövetségének vezetője.
A válsággócokban szükséget szenvedő embereken belül a gyermekek helyzetére külön összpontosítottak a csúcs delegáltjai. Becslések szerint összesen 75 millió gyerekről lehet szó, akiknek az iskoláztatása sem megoldott. A humanitárius szükségben lévő fiatalok alig két százaléka tanulhat. Az Overseas Development Institute adatai szerint az iskoláztatásukra szánható források megfeleződtek 2010 óta.
- Elhatároztam, hogy tenni próbálok azért, hogy négyszeresre emelkedhessenek az iskoláztatást segítő alapok, mert az oktatás az alapja a radikalizálódás elleni küzdelemnek, a tanulás révén illeszkedhetnek be a fiatalok a társadalomba – mondta Chystos Stylianides, az EU humanitárius ügyekért felelős biztosa.
A csúcson nem mindenki optimista. Számos bírálat érte az Európában is tapasztalható menekültválság kezelését, a határokon feltorlódó, és megfelelő ellátásban nem részesülő menekültek tömegei miatt. A Szerbián át északi irányba vezető balkáni útvonalon most is több helyen szorulnak az eddiginél nagyobb segítségre emberek ezrei.
- Szerbiában a mindennapokban érződik a válság nem megfelelő európai kezelésének hatása, az elodázott és meg nem hozott, vagy végre nem hajtott döntések hatására Szerbiának erején felül kell gondoskodnia emberek tömegéről – mondta Irena Vojackova, Szerbia delegáltja.
Az egyik legmeghatározóbb nemzetközi szervezet, az Orvosok Határok Nélkül bojkottálta a törökországi csúcsot. A szervezet szerint bizonyos országokat komoly felelősség terhel a krízishelyzetek elhúzódásáért, állandósulásáért.