NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Michel Sapin: világjelenségre világít rá a panamai ügy

Michel Sapin: világjelenségre világít rá a panamai ügy
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Vendégünk a francia pénzügyminiszter, Michel Sapin. - Természetesen a Panama-papírok botrányával kezdjük, a világméretű adóelkerülési üggyel. Több

Vendégünk a francia pénzügyminiszter, Michel Sapin.

- Természetesen a Panama-papírok botrányával kezdjük, a világméretű adóelkerülési üggyel. Több politikai vezető is érintett, például az izlandi kormányfő, az argentin és az ukrán elnök, Szaúd-Arábia királya vagy Vlagyimir Putyin, illetve a kínai elnök környezete. Ha bebizonyosodik a csalás, miként minősítené ezeknek a külföldi vezetőknek a viselkedését?

Michel Sapin posztjai

  • Michel Sapin 1952-ben született.
  • 1975 óta tagja a Szocialista Pártnak, Indre képviselőjévé választották 1981-ben, majd Hauts-de-Seine-évé 1986-ban. Később ismét Indre képviselője lett 2007-ben.
  • François Mitterrand elnöksége alatt előbb az igazságügyminisztériumban dolgozott, majd gazdasági és pénzügyminiszter lett 1993 márciusáig. A harmadik társbérlet alatt államreform-miniszter volt 2000 és 2002 között.
  • 2012 májusától 2014 márciusáig munkaügyi miniszter volt.
  • 2014 áprilisában nevezték ki pénzügyminiszterré.

- Elnézést, hogy ezzel válaszolok, de nem szeretnék belpolitikai vitákba beavatkozni, illetve országok igazságszolgáltatásának működésébe. Nekik kell tisztázniuk az ügyet. Törvényes volt-e vagy sem, nem fogok belefolyni ebbe. Amit fontosnak találok ebben az ügyben, az az, hogy az emberek felismerhetik, hogy nem egymás mellett létező nemzeti jelenségekről van szó, hanem világméretű jelenségről. Harcolni kell ez ellen a világszintű jelenség ellen, ezt már tesszük is néhány év óta, ez a nemzetközi együttműködés.

- Panama vállalta, hogy 2018-tól automatikusan információt cserél az államokkal. Vonakodik ezt megtenni, az ország nem működik együtt? Ez a helyzet?

- Az az igazság, hogy bújócskát játszik, és ezt nem lehet tovább tűrni. Vannak bizonyos országok, gyakran nagyon kicsik, amelyek adóparadicsomként akarnak szolgálni. Néhány sziget itt-ott, néhány terület.

- Például a Bahamák?

- Igen, a Bahamák.

- A Seychelles-szigetek?

- A Seychelles-szigetek is. Tehát vannak egészen kicsi szigetek itt-ott.

- Guernsey?

- Guernsey is a képbe került. Látja, a dolgok megváltoztak. Korábban Svájcot emlegették. Most már nem téma Svájc. Most nagyon jól látszik, hogy sok esetben – amelyeket leírnak a dokumentumokban – azért szervezték a dolgokat Panamában, hogy oda menekítsék a pénzt, mert Svájcban már nincs lehetőség arra, hogy elrejtsék a vagyonukat vagy a jövedelmüket.

- Beszéljünk a francia deficitről és közkiadásokról! Franciaország csökkentette államháztartási hiányát 2015-ben. Azoknak, akik szeretik a számokat: fél százalékkal, a GDP 3.5%-ra. Ennek csak örülni lehet. Jóllehet az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy ez a csökkenés nagyrészt olyan elemeknek volt köszönhető, amelyek ciklusos mozgásokhoz kötődnek. Vagyis ez nem az önök akciója, nem önöknek köszönhető. Nincs igaza?

- Elismerte nekem, hogy tévedett, amikor ezt a kifejezést használta. Néhány perccel később azt mondta nekem, hogy rosszul értelmezték a szavait. A Bizottság elismeri az igazságot, vagyis azt, hogy Franciaország jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy kordában tartsa a hiányát. 2015-ben jobb eredményt ért el, mint amit előirányzott 2014-ben, és annál is, amit a Bizottság várt. És mindezt olyan feltételek között, amelyeknek nem könnyű megfelelni. Az előirányzottnál gyorsabban csökkenteni a hiányt, és közben csökkenteni az adókat. 2015-ben a kötelező elvonások is csökkentek, ez világosan látható.

Mindez úgy történt – ezt mindenki észlelte -, hogy közben sürgős pótlólagos kiadások merültek föl. 2015 olyan év volt, amikor két merénylethullámot is elszenvedtünk. Ez az az év, amikor növeltük a biztonságra fordított kiadásokat. Ez szintén az az év, amikor elhatároztuk, hogy ismét erősen növeljük a nemzetvédelmi kiadásokat. Hiszen a hadsereg jelen van az egész országban, hogy megvédje a franciákat, külföldön pedig részt vesz a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.

- Beszéljünk az Európai Központi Bankról! Mario Draghi néhény héttel ezelőtt előhúzta “monetáris fegyverét”: új, nem szokásos intézkedéseket jelentett be, hogy előmozdítsa az inflációt és a növekedést. Hogyan ítéli meg akciója sikerét? Mivel egyrészt igaz, hogy az euró és a kamatláb csökkent. Másrészt az infláció még mindig távol van Mario Draghi 2%-os céljától. A banki hitelezés enhyén indul be újra. Vegyes a mérleg?

- Rendkívüli nehézséggel találjuk magunkat szemben. Egyebek között az az egyik nehézség, hogy az infláció rendkívül alacsony, sőt negatív, tudja ennek okait. Ezen kívül a nyersanyagok ára általában esik, beleértve a mezőgazdaságot is, és ez komoly gondokat okozhat az ágazat szereplőinek. Ezzel a rendkívül nehéz helyzettel szemben van egy központi bankunk, amely helyesen cselekszik, bátor és eltökélt. Ez nagy szerencse számunkra.

- Nincs mit hozzátenni?

- Ez nagy szerencse számunkra. Ha nem lett volna az EKB az utóbbi két-három évben, akkor mi lenne velünk? Az egyetlen dolog, amit mondhatok, az az, – és Mario Draghi is folyton erről beszél -, hogy a monetáris politika nem képes mindenre. Sokat tehet, még annál is többet. Teljesen eltökéltek abban, hogy minden monetáris eszközt bevessenek a túlságosan gyenge infláció és a túl gyenge növekedés elleni küzdelemben, de mindenre nem képesek. Mindannyiunk feladata az, hogy a legintelligensebb politikát folytassuk,beleértve a költségvetési politikát is.

- Az EKB-nak fönn kell-e tartania a monetáris vérátömlesztést mindaddig, amíg az infláció nem tér vissza a 2%-os konfortzónába?

- Nem dönthetek az EKB helyett. Megértem. Azt mondja, hogy ma vannak eszközei arra, hogy még messzebb menjen, és addig folytatja ezt, amíg a 2 százalék körüli inflációs célt el nem éri, és a gazdasági fellendülés nem lesz ismét megfelelő Európában.

- Michel Sapin, ön nemrégiben publikálta a “Soha Európa nélkül! című könyvet német kollégájával, Wolfgang Schäubléval. Ez védőbeszéd Európa mellett. Ön mindig is meggyőződéses európai volt. A gond az, hogy egyre kevesebb európai embert győz meg Európa. Ezt tanúsítja a populista, idegengyűlölő pártok előretörése. Hogyan lehet újra kedvet adni Európához ma, amikor az EU – be kell vallani – nem túl vonzó?

- Éppen azzal, hogy szembenézünk ezzel a valósággal. Szembenézünk a populizmus előretörésével, a mai aggodalmak valóságával. Az aggodalmak azt jelentik: azt akarom, hogy ez fejlődjön, hogy az országom fejlődjön gazdaságilag, legyen munkahely. És azt akarom, hogy az országomat védjék meg bizonyos nemzetközi veszélyektől, mindenekelőtt biztonsági értelemben, a terrorizmustól vagy a migrációs nyomástól.
De sikerül-e ez külön külön? Sikerül-e ez, ha mindenki magába zárkózik? A válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Nincs többé lehetőség gazdasági fejlődésre, ha az nem egy eléggé nagy területen történik. És védelemre sincs, ha mindenki maga cselekszik. Közösen képesek vagyunk megvédeni a határainkat. El tudja képzelni, mi lenne, ha Franciaországnak le kellene zárnia az összes határát? El tudja képzelni azt a veszteséget, amit ez a szabadságjogok terén okozna, milyen jelentős lenne ez a szabad mozgást, illetve a gazdasági kapcsolatokat illetően? Szembe kell nézni ezzel a valósággal, és újra perspektívát kell adni Európának. Nem csak az európai ideált. Nincs megoldás a nagy problémákra, amelyekkel mindegyik ország szembesül, ha Európát kihagyjuk ebből. Vannak megoldások, nem azonnaliak, és nem csodák, amelyek révén lehetővé tehetjük, hogy Európa újra megtalálja a lendületét és a dinamikáját.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Macron: „Európa hitelessége nulla lesz, ha Oroszország nyer”

Telefonos alkalmazás a zaklatások kivédésére

Elhunyt Charles de Gaulle fia - az admirális 102 évet élt