NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hamarosan bezárul a Karadzic-akta

Hamarosan bezárul a Karadzic-akta
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Nagyon régóta vár már Bosznia erre az ítéletre. És március 24-én végre meghozzák a döntést az illetékesek. Bűnös-e Radovan Karadzic, a

Nagyon régóta vár már Bosznia erre az ítéletre. És március 24-én végre meghozzák a döntést az illetékesek.

Bűnös-e Radovan Karadzic, a rettegett-hírhedt boszniai szerb vezető, vagy sem? Elkövetett-e háborús bűnöket és része volt-e a népirtásban?

A boszniai szerbek egykori politikai vezetője az ügyészek szerint felelős a srebrenicai vérengzésért – mintegy nyolcezer boszniai férfi és fiatalember legyilkolásáért -, valamint Szarajevó éveken át tartó, tízezer ember halálával járó ostromáért is.

Az ügyészek szerint a perben egyértelműen bebizonyosodott, hogy Karadzic volt a hajtóereje az „etnikai tisztogatási” cselekményeknek.

A népirtás vádjának értelmében 1992 márciusa és decembere között Karadzic bűnszervezetben vett részt, amelynek célja a muszlimok és horvátok “végleges eltávolítása” volt Bosznia-Hercegovinából.

Az északnyugati városban, Biljaniban százak haltak meg az etnikai tisztogatásban.

De a leginkább várt ítélet a srebrenicai mészárlással kapcsolatos:
a vádirat szerint 1995 júliusában az irányítása alatt álló szerb erők több mint hétezer, a valóságban valószínűleg jóval több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg. Európában a második világháború óta ez volt a legvéresebb tömegmészárlás.

Mindezek mellett Radovan Karadzicot összesen tizenegy vádpontban, többek között üldözéssel, gyilkossággal, embertelen, kényszerített kitelepítésekkel, a lakosság terrorizálásával és túszejtéssel is vádolják. Pere több mint hat éve tart már.

És bár rengeteg boszniai életfogytig tartó büntetés kívánna neki, vannak, akik a hőst látják benne: a vezért, aki megvédte népét.

Hasan Nuhanovic túlélte a srebrenicai népirtást. Akkoriban tolmácsként dolgozott az ENSZ erőknek, így az ENSZ helyi főhadiszállásán lakhatott. Szülei és bátyja azonban nem. Az ENSZ zászlaja alatt című könyvében a világszervezetet vádolja, amiért nem segített, nem védte meg azokat, akiknek megígérte, hogy megvédi őket.

- Anyám meghalt, apám meghalt, a testvérem meghalt. A háború alatt Srebrenicában éltem. Nemcsak a mészárlást sikerült túlélnem, hanem a három és fél éven át tartó szenvedést is. Teljes megszállás alatt voltunk, éheztünk, bombák hullottak ránk. Életem legnehezebb szakasza, azt hiszem már mögöttem van. Hogy milyen ítélet születik a Karadzic-perben, nem tudom. De nem hiszem, hogy az én életemet megváltoztatja, a térség helyzetét azonban egészen biztosan befolyásolja, hiszen ez egy politikailag instabil régió. Nap mint nap olyan nyilatkozatok hangzanak el vezető boszniai szerb politikusoktól, hogy ennek az országnak nem is szabadna már léteznie. És Karadzic is pont ezen munkálkodott anno – mondta.

A háborút 1995 végén az ohiói Daytonban kötött békeszerződés zárta le, pontot téve a több mint százezer emberéletet kioltó konfliktus végére. A daytoni rendezés értelmében tulajdonképpen két állam található a területen: a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság (Republika Srpska). A két entitás közös fővárosa Szarajevó.

Nem vitatható, hogy a békeszerződés az elmúlt évek talán egyik legsúlyosabb etnikai konfliktusát zárta le, azonban a mai napig tartó patthelyzetet eredményezett.

Mirsad Duratovic Németországba menekült 1993-ban. 2001-ben tért haza szülővárosába, Biljaniba. Apját, bátyját és több rokonát 1992 júliusában gyilkolták meg, a Biljaniban zajlott tömegmészárláskor.

Mirsad úgy maradt életben, hogy koncentrációs táborba hurcolták. Testvére csupán 15 éves volt, így őt elengedték – de apjukhoz hasonlóan nem sokáig élhetett ő sem.

- A testvéremet, engem, és még két másik két embert a városközpontba vittek. Ott elválasztottak bennünket egymástól. A testvéremet és az unokatesvéremet hazaengedték. Engem felraktak egy buszra, ami a Keterem táborba vitt volna, de aztán mégis Omarskába vittek bennünket, Manjaca és Trnopolje után. Eközben a testvéremet és az unokatestvéremet hazafelé úton megállította a szerb rendőrség és ott helyben meggyilkolták. Mindez egyazon napon történt – emlékezett vissza Mirsad.

13 évbe telt, mire testvérének és apjának földi maradványait sikerült azonosítani és eltemettetni. Mirsad szerint ha Karadzic bűnösnek találtatik Hágában, az némi megnyugvást ugyan hozhat, de igazságot nem szolgáltathat.

- A legfájdalmasabb számunkra Karadzic öröksége, ami sajnos tovább él. A Szerb Köztársaság tömeggyilkosságon alapul, a testvérem, az apám, a nagyanyám csontjain, és még 47 családtagomén. A Karadzic és Mladic ügyében hozott ítélet igazságot szolgáltathat az áldozatoknak, de a Szerb Köztársaság felbontása lehetne az igazi igazságszolgáltatás – mondta.

Milomir Kovacevic boszniai szerbként élte meg Szarajevó ostromát. azután Franciaországba költözött, fotós lett. Most visszatért Szarajevóba, ahol kiállítást rendeztek a háború alatt készített felvételeiből. Főleg gyerekeket fotózott. Ahogy mondta, a háború bonyolult volt – fegyverekkel megtámogatott nacionalista retorika törte darabokra Jugoszláviát.

- Miért nem akar Karadzic-ról beszélni? – kérdezte az Euronews riportere.

- Azért, mert már túl sok mindent elveszítettünk abban a háborúban. Gyakran hangoztatjuk, hogy Karadzic bűnös. Valóban bűnös-e? Mert egyvalaki, teljesen egyedül nem csinálhatta végig azt, amit neki tulajdonítanak. Nagyon sok fegyveres volt ott. Miért nem tett az ENSZ, amely jelen volt, semmit? Annyi a bonyolult kérdés. Nem szeretek erről beszélni, mert túl sok a manipuláció. Többé-kevésbé elhagyott szeglete vagyunk a világnak, és most a világ megpróbál Karadzic mögé bújni. Nem tudom… – válaszolta Milomir.

Milovan Bjelica szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a boszniai háború áldozatai nem csak és kizárlóag muszlimok voltak.
Az Euronews stábja abban a temetőben találkozott vele, ahol több mint ezer boszniai szerb nyugszik. Szerbek, akiket Szarajevóban gyilkoltak meg a háború alatt.

Bjelica Pale városban, Karadzic főhadiszállásán élt a háború idején, a boszniai szerb vezetés egyik tagja volt. Ő azt magyarázta, hogy Karadzic háborúban betöltött szerepét sokan félreértelmezték és félreértelmezik a mai napig.

- Radovan Karadzic soha nem egymaga döntött. Rendszeresen találkozókat hívott össze a hozzá közelállókkal: a parlament alelnökével és elnökével, a miniszterelnökkel, tábornokokkal. Hosszan egyeztetettek minden alkalommal. Radovan Karadzic igaz demokrata volt, még a háború alatt is sok bírálat érte, amiért nem akart háborút – mondta.

Bármi is legyen az ítélet, biztos, hogy nem fog tetszeni mindenkinek. De azok, akiknek az életét kettétörte a háború, kivétel nélkül abban reménykednek, hogy a hágai döntés az ország történelémnek egyik legsötétebb fejezetét zárja majd le.

- Remélem, hogy a szerb társadalom legalább elfogadja az ítéletet, ami hamarosan születik. Elfogadja az igazságot. Nem tudom, mi lehet ennél fontosabb. Nem csupán a büntetésről van itt szó, hogy hány évet tölt majd a felelős a rácsok mögött. Sokkal többről van itt szó. Arról, hogy végre konszenzusra jussunk arról, mi történt a háború alatt – fogalmazott Hasan Nuhanovic, srebrenicai túlélő.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban