NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Párizsi Opera Faustjában Stephen Hawking a Marsra megy

Együttműködésben a
A Párizsi Opera Faustjában Stephen Hawking a Marsra megy
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Faust elkárhozása formabontó rendezéssel újra a Párizsi opera színpadán - Jonas Kaufmannal és Bryn Terfellel a főszerepekben.

Hector Berliozt annyira lenyűgözte Goethe Faustja, hogy elkészítette saját zenés drámai változatát. A Faust elkárhozása visszatér a párizsi opera színpadára Jonas Kaufmannal és Bryn Terfellel a főszerepekben.

Faust, az ördög által megkísértett tudós története a romantika számos zeneszerzőjét megihlette.

- Lenyűgözőnek találom – mondta a rendezésről Jonas Kaufmann, a világhírű tenor. – Az alapvető kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy tulajdonképpen egy Faust nevű egyénről van szó, vagy az emberi lényről általában, amely állandóan ki van téve a gonosz csábításának.

Alvis Hermanis modern rendezésében a világhírű elméleti fizikusról, Stephen Hawkingról mintázta a huszonegyedik századi Faustot. Az ambíció, amelyből kiindulunk, más bolygók meghódítása.

- Ebben a konkrét esetben a rendező csak odaútra szóló jeggyel a Marsra küldi Faustot – ebben áll az ő elkárhozása – magyarázza a Mephistofelest alakító basszus-bariton, Bryn Terfel.

Berlioz már Goethe művének első olvasása után rendkívül fellelkesedett, és nagyon gyorsan megírt nyolc jelenetet – később ezekből kiindulva készítette el a végleges művet.

- Berlioznak soha nem volt szándékában, hogy operát írjon, nem akart egy teljes, egész estés darabot, csak néhány jelenetet. Nem tipikus színpadi mű ez, de hihetetlenül intenzív muzsika – mondta Kaufmann.

- Berlioznak nem volt könnyű élete – folytatja a tenor. – Nem volt igazán sikeres annak ellenére, hogy ma már tudjuk, milyen tehetséges volt. Nem játszott zongorán, csak furulyán és gitáron, ami messze nem ideális egy zeneszerző számára. Ezekezt a körülményeket figyelembe véve elképesztő, mennyi modern elemet épített be a zenéjébe.

Goethe megmentette Faustját, de Berlioz más sorsot választott a sajátjának. Terfel egyetért ezzel az értelmezéssel.

- Én is úgy gondolom, hogy végül Mephistofeles kerekedik felül, tetszik nekem, hogy Berlioz kárhozatra juttatja Faustot – mondja a brit énekes.

- A befejezés, ami Berlioz fejéből pattant ki, elég extravagáns lett – véli Kaufmann. – Faust Mephistofeles-szel együtt elvágtázik a mélybe, a pokolba, ahol sátáni énekekkel köszöntik őket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meghalt Stephen Hawking elméleti fizikus

Legendás kettős a párizsi operában

Verdi sötét drámája: a Simon Boccanegra