NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Spanyolországban újraindul a gazdasági növekedés - de még mindig nagyon magas a munkanélküliség

Spanyolországban újraindul a gazdasági növekedés - de még mindig nagyon magas a munkanélküliség
Írta: Hans von der Brelie és magyar változat: Tanács Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Spanyolországban újraindul a gazdasági növekedés - de még mindig nagyon magas a munkanélküliség. Andalúziában erről készített riportot Hans von der Brelie.

Miguel Angel nem adja fel. A rendőrségi felvételi vizsgára edző huszonhét éves spanyol fiatalembernek minden erejére szüksége lesz, ha ki akar kerülni szorult helyzetéből. Jerez de la Fronteraban vagyunk Andalúziában, Spanyolország déli részén. A munkanélküliség 40%, ami kimondva csak egy szám, de a statisztikák mögött valódi érző, szenvedő emberek vannak. Mint Miguel.

- Három és fél éve vagyok munkanélküli – mondja Miguel Angel. – Tényleg elég reménytelen helyzet. Az ember elkezdi azt hinni, hogy kész, ennyi az élet. Nyűglődik tovább, napról napra, van olyan, amikor az ágyból sincs kedve kikelni. Máskor megcsillan a remény, de aztán kiderül, hogy hiába, reménytelen az egész.

A rendőrséghez nem könnyű bekerülni: 1300 állásra 58 000-en jelentkeztek. A polgári gárdába 820 állásra 32 000-en. A nehéz gazdasági helyzetnek messzemenő következményei vannak a családok életére.

- Én is gondolok erre, de a szüleim is emlékeztetnek rá: amikor engem világra hoztak, fiatalabbak voltak, mint én most – borong Miguel Angel. – Elég fájdalmas ezt felismerni. Én is szeretnék családot alapítani, házat építeni, együtt élni a feleségemmel és a gyerekeimmel. De stabil munkahely nélkül ez lehetetlen.

Miguel Angel testvére, Maribel is munkanélküli – ahogy a város 34 000 másik lakója a szűk kétszázezerből. Az andalúz regionális közigazgatásban 69 álláshely nyílt meg idén. 23 000-en vettek részt a felvételin.

Extrém régiós különbségek

A spanyol gazdaság újra növekszik, de a foglalkoztatás csigalassúsággal követi.

Ahogy az alábbi térkép is mutatja, óriási különbségek vannak a régiók között: az Extremadura régióban 29% a munkanélküliség, Andalúziában 32%, azon belül Jerez de la Frontera városában pedig 40%.

Maribel harminc éves, idegenforgalmi végzettséggel rendelkezik, a város repülőterén dolgozott. Négy éve nem talál állást. A jereziek egy facebook-csoportban osztják meg egymással a munkalehetőségeket.

- Az első dolgom rendszerint az, hogy megnézem az e-mailjeimet, jöttek-e állásajánlatok, amiket meg tudnék osztani a csoportban – mondja Maribel. – Azután átnézem a munkakereső weboldalakot és internetes plaformokat, és az ott talált állásajánlatokat is felteszem a facebook-csoportba. Az emberek néha azt hiszik, hogy valamiféle munkaadó vagyok, és elküldik az önéletrajzukat. De én csak megosztom az álláshirdetéseket, amiket találok. A CV-k egy része nincs valami jól elkészítve, sokan azt se tudják, hogyan kell egy ilyet megírni. Elég gyakran segítek nekik, kijavítom, újraírom az önéletrajzukat, és visszaküldöm nekik az új változatot.

Könnyebb volt halat osztani, mint hálót

José Ramón iparművész-designer három éve indította el a csoportot. Amikor Jerezbe költözött, rögtön észrevette, hogy az állások híre elsősorban szájról szájra terjed, és hogy a hírek mindenkihez eljussanak, arra a közösségi média a legalkalmasabb eszköz. Az általa alapított facebook-csoportnak majd 9000 tagja van. Azt kérdeztük tőle, szerinte mi az oka a magas jerezi munkanélküliségnek?

- Nem lehet azt mondani, hogy egyértelműen kulturális sajátosságról van szó… de bizonyos értelemben mégis ez a helyzet – magyarázza José Ramón. – A magyarázatért vissza kell menni az időben: ezen a vidéken elég gyakori volt, hogy a kormányzat támogatásokat osztott, van hagyománya a protekcionizmusnak is. Mindig könnyebb volt halat osztani, mint hálót adni az embereknek, és megtanítani őket halászni.

Ana Huguet rádiós újságíró az egykori diktátort, Franco tábornokot hibáztatja, aki iparosította az ország északi részét, de elhanyagolta a délit. A demokratikus fordulat után a helyi politikusok felfedezték a korrupció örömeit, a problémák kezelésére nem sok energia jutott – amihez hozzányúltak, azt meg félrekezelték.

- Amikor egy polgármester, mint egy fáraó, milliós tételben szórja a közpénzt egy olyan megalomán projektre, amit még soha, sehol nem csináltak meg, akkor nyilván olyan pénzeket használ fel, amelyekkel egyébkén fenntartható fejlődést lehetne beindítani, vagy könnyíteni a foglalkoztatási helyzeten – véli az újságíró. – A jerezi önkormányzatnak 1,3 milliárd eurónyi adóssága van – persze, hogy nincs pénz fejlesztésre.

A feketemunka? Hát az mindennapos

A nyolcvanas évek elején 22 000 munkavállaló gyártotta a város presztízstermékét, a sherryt. Több évtizednyi hanyatlás, zuhanó eladások, cégösszevonások, automatizálás után az iparág ma 1000 főt foglalkoztat Jerezben. A helyben elérhető – jellemzően takarítói, bolti eladói – munkák rövid távra szólnak és alulfizetettek.

Cadiz megye gazdaságának harminc százalékát adja a feketegazdaság – ennyi forgalom után nem fizetnek adót, a munkabér után járulékot. Manuel egyetért azzal, hogy a feketemunka óriási probléma.

- Hát igen, eléggé elterjedt a feketemunka errefelé – ismeri el Manuel, némiképp zavarban. – Mondhatjuk, hogy gyakori, ezt mindenki tudja. Itt Andalúziában tulajdonképpen mindennapos. Hogy is mondjam… hát… napról napra élünk, néha bejelentik az embert, néha meg nem… így megy ez erre mifelénk.

Segélyező egyletekkel a nyomor ellen

A szegénység ellenére a szolidaritás is él még a régióban. Sokan tagok a hermandad nevű vallásos szociális egyesületekben. Húsvétkor felvonulnak a szentek szobraival, ilyenkor pedig élelmet visznek a rászorulóknak. Az egyletekben eltűnnek a szociális különbségek, gazdagok és szegények fognak össze a közös cél érdekében.

- Több ételt kell gyűjtenünk – mondja a Sagrada Lanza de Jerez egylet elnöke, Juan Carlos Ruiz Becerra. – Ez egy olyan erőfeszítés, amiről szinte senki nem tud. Nyolcszáz kiló élelmet gyűjtöttünk múlt pénteken, ezen a héten háromszor ennyit kellene. Szombaton lesz egy jótékonysági kórus fellépésünk, abból is jön be pénz. Az élelemmel, ami összegyűlik, támogatni tudjuk azt a nyolc családot, akiket egész évben segítünk.

- Az emberek még akkor is adnak élelmet, ha maguk is szükséget szenvednek – teszi hozzá Manuel Ferreira Cordero, az egylet egyik tagja, aki egyébként munkanélküli építőmunkás. – Még a szegények is adnak, legalább egy kiló élelmet. Mindenki segít, mert tudják, hogy jót tesznek vele.

- Ha az egyletben segítek, az segít megfeledkeznem a saját problémáimról, így nem mindig a munkanélküliségen rágódom, meg azon, mi mindenben akadályoz ez – mondja Miguel Angel. – Ez a baráti társaság erőt ad nekem, hogy ne csüggedjek, és menjek tovább.

- Ami a jövőt illeti, szeretném magamat újra egész embernek, egész személyiségnek érezni – mondja Manuel. – Ha nincs munkám, úgy érzem, nem ismernek el. Minél tovább nincs munkám, annál gyengébbnek érzem magam. Mint aki semmit sem ér.

2020-ig Cadiz megye 1,4 milliárd eurót kap az Európai Uniótól a munkanélküliség elleni harcra. De vajon mire költik? Mikor jut az újrainduló gazdasági növekedés gyümölcseiből Manuelnek és Miguel Sancheznek?

WEB BONUS 1 (Spanyol nyelven) ### Ana Huguet: “A gazdaság harminc százaléka a feketepiac”

Mi az oka az óriási andalúz munkanélküliségnek? És miért rosszabb a helyzet még ennél is Jerez de la Fronterában? Korrupció, a problémák félrekezelése, kiterjedt feketegazdaság – ezekről beszél az Euronews-nak Ana Huguet rádiós újságíró ebben a spanyol nyelvű interjúban. WEB BONUS 2 (Spanyol nyelven)

José Ramón Torrejoyanca: “Válaszd a guillotint, vagy legyél öngyilkos”

A jerezi munkakereső facebook-csoport alapítója szerint a politikusok tehetnek a magas munkanélküliségről nem csak Andalúziában, de az egész országban. A spanyol nyelvű interjúban arról is beszélgetünk vele, mit tehetnek a probléma ellen a polgárok a közösségi médián keresztül.

Spain - unemplyoment

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyol mindennapok: nem hallják, hogy dübörög

Spanyol választások: középpontban az alkotmányos reform

Merre tovább, Spanyolország?